Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hangnem key
hangnem keynote
hangnem mode
hangnem mood
hangnem note
hangnem strain
hangnem tenor
hangnem tone
hangnem tune
hangnem nél... atonal
hangnemnélk... atonality
hangnemvált... modulation

Magyar Magyar Német Német
hangnem... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Összesen 16 db találat a(z) "hangnem" szóra

hangnem (zene)

A zenei hangok hovatartozása, vonzódása egymáshoz és a közös alaphanghoz, a tonikához. Meghatározó szereplő az alaphangra épülő terc, s ha az nagy, akkor dúr, ha kicsi, akkor moll hangnemről beszélünk. A dúr-moll [...]

Hangnem

az a skála, melynek zöngesora alapul szolgál valamely zenemünek. Ily értelemben szokás aztán mondani, hogy ez vagy ama zenemü C-dur, Á-dur, F-dur vagy Á-moll, G-mollban stb. van irva. Ugyanannyi hangnem [...]

hangnemiség

Tonalitás.

Hangnemi kitérés

(modulatio), a zenében az a módozat, mely által bizonyos hangnemből egy másikba áttérünk, nemcsak valamely zenedarab egyes részei bezárásánál, hanem a zenedarab folyama alatt is. vagy mág egyszerübben, mikor [...]

Hangnemek jellege

az a vonzóerő, melyet a különböző hangnemek a különböző természetü, véralkatu, kedélyü zeneköltőkre gyakorolnak műveik szerzésénél. Tény, hogy a zeneköltők - egyéniségük szerint - nem egyformán vonzódnak minden hangnemhez. [...]

Dor-hangnem

l. Egyházi hangnemek.

Jón hangnem

l. Egyházi hangnemek.

Dór hangnem (zene)

Dór hangnem és skála az őskori görög zenében a legfontosabb skála, a systema teleion alapja (l. Görög zene), a mi hangrendszerünkben az e f g a h c' d' e' hangsornak fele meg. Az ókori görög zeneesztétika [...]

Lidiai hangnem

az ó-görög zenerendszer egyik autentikus zöngenemének a neve, mely Plinius szerint a dóriai és frigiai mellett a legrégibb görög hangnem; jellege leginkább volt alkalmas ggyászdallamok szerkesztésére. L. Görög zene.

Frigiai hangnem

egyike a görög rendszer legrégibb hangnemeinek (l. Görög zene). A nyolc egyházi hangnem (l. o.) közt a sorban a harmadik, de mint autentikus a második. Zöngaránysora: E-F-G-A-H-C-D-E, melyben a rendes két [...]

Egyházi hangnemek (zene)

(Kirchentöne, toni v. modi ecclesiastici) azok a hangsorok (melódiatípusok), melyek a homofon zene korszakában, de még a vokális polifónia virágzása idején is (egészen a 17. századig) külön hangnemek (hangfajok) [...]

plagális hangnemek (zene)

Az autentikusnak tekintett görög és egyházi hangsorok mellékhangsorai (pl. hipodór, hipofríg, hipolíd stb.).

Plagális hangnemek

l. Autentikus hangnemek és Egyházi hangnemek.

Párhuzamos hangnem (művészet)

a zenében minden kemény vagy lángy hangnemnek megvan a maga P.-e, mely azzal egyenlő előjegyzéssel bir s a különbség csak a tonika hármashangzat kemény v. lágy jellegében fekszik. Minden kemény hangnemnek vagyis skálának [...]

Mixolidiai hangnem

A görögök skálái közt a 11. helyet foglalta el ily sorrenddel: [ÁBRA] d, [ÁBRA] g, á, h. Az egyházi hangnemek közt a hetediket ily zöngesorral: g, á, [ÁBRA] d, [ÁBRA], g. L. Görög zene.

Autentikus hangnemek

Igy nevezzük a szent Ambrus-féle hangnemeket, melyek a következő hanglépcsőkre voltak alapítva. Midőn később ezekhez járult a szt. Gergely-féle négy plagális hangnem (l. o.), tehát összesen nyolc egyházi hangnemet [...]