Hangszer (zene)

minden eszköz, amely zenei hangok előidézésére v. a ritmus hangsúlyozására alkalmas

Hangszer

(gör. Organon, lat. Instrumentum), az emberi hang mesterséges utánzására szolgáló készülék. Megkülönböztetünk: 1. Huros H.-eket, a) melyeknél a hurok vonó segítségével adják a hangokat s azért vonós H.-eknek neveztetnek. [...]

Hangszer (zene)

Zenei hangok keltésére, zenélésre való eszköz.

Hangszerv

l Gége.

Hangszerfák

azok a fák, melyekből a vonós hangszerek, a zongorák és a cimbalmok hangfenekei készülnek, aminő a lucfenyő és a juharfa. H.-ra csak az a lucfenyő jó, amely keskeny, finom, egyenes és egynelő szélességü évgyürüjü és minden [...]

hangszerelés (zene)

A hangszerek művészi alkalmazása a zenemű kifejező erejének fokozására, ill. egyes hangszerre írt zenemű átírása zenekari hangszerekre. Tudatos hangszínhatás elérésére csak a XVII. sz.-tól törekszenek. Joseph Haydn, [...]

Hangszerelés

(lat. Instrumentatio), a zenemüvészet technikai részének az az ága, mely a használatban levő összes hangszerek felhasználásával fejezi ki a zenegondolatokat, kisebb-nagyobb műformákra támaszkodva. A H., mint önálló tudomány, [...]

hangszeres zene (zene)

Instrumentális zene: a hangszereken előadott zene, szemben az énekes (vokális) zenével. A reneszánsz idején kezdtek külön hangszeres zenét írni. A barokkban az énekes és a hangszeres zene között egyensúly [...]

Hangszeres zene

Mai értelemben véve olyan zene, melynél semmi szerepe sincsen az emberi hangnak, s melyet tisztán csak hangszerek közvetítnek. A zeneművészetben tehát a hangszeres (abszolut) zene nemcsak külön fogalom, [...]

Verőhangszer

l. Hangszer.

Alt hangszerek

Amikor a XV. és XVI. században, a többszólamú énekzene felvirágzásával az énekhangoknak hangszerek által való kisérete szokássá vált: csaknem minden hangszerfajt megfelelőleg a négy énekhangfajnakhárom-, sőt négyféle nagyságban állítottak elé, [...]

Húros hangszer

igy neveztetik minden olyan hangszer, mely akár bél-, akár acélhurral van ellátva. L. Hangszerek.

Szalmahangszer

v. szalmaharmonika, e század első felében meglehetősen elterjedt primitiv hangszer. Hosszukás négyszögletü kiszárított vékony fenyőfalemezek skálaszerüen hangolva száraz szalmaaljra voltak fektetve 3-4 [...]

Fuvó hangszerek

(franc. instruments a vent, ol. stromenti da fiato, ang. wind-instruments, ném. Blasinstrumente). Olyan hangszerek, melyeknél a hangzó anyagot a hosszabb v. rövidebb, a vékonyabb v. vastagabb fa- v. [...]

ütős hangszerek (zene)

Mindazoknak a hangszereknek a neve, amelyeket ütéssel szólaltatnak meg. Hangolt ütős hangszerek az üstdob, a fém- és facimbalom vagyis xilofon, a harangjáték. Zörejhangokat adó ütős hangszerek a nagydob, a [...]

aerofon hangszer (zene)

Hangszer.

idiofon hangszer (zene)

Hangszer.

húros hangszerek (zene)

Azok a hangszerek, amelyek hangforrása a megfeszített húr. A húr anyaga fonállá sodort bél, szíj, selyem- v. fémszál, amelynek pengetésével, ütésével, dörzsölésével, sőt fújásával (a görögök aeol-hárfája) keletkezik a hang. [...]

fúvós hangszerek (zene)

A légáramlattal megszólaltatott hangszerek gyűjtőneve. A hangszer testébe beáramló levegő szilárd v. rugalmas anyagba ütközik, ezáltal a csőben levő légoszlopot rezgésbe hozza, hang keletkezik. A hang magassága, mélysége [...]

vonós hangszerek (hangszerek)

A húros hangszereknek az a csoportja, amelynek megszólaltatásához vonót alkalmaznak. Ide sorolható a hegedű (violin), a brácsa (viola). a cselló v. gordonka (violoncello), a bőgő v. gordon (violonbasszo).