Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
hangszer instrument
hangszer musical ins...
hangszer új... re-entry of...
hangszerel to harmoniz...
hangszerel to orchestr...
hangszerel to score
hangszerelé... instrumenta...
hangszerelé... orchestrati...
hangszerelé... scoring
hangszerelő... orchestrato...
hangszeren ... to play
hangszeren ... to thrum
hangszeren ... to thrum
hangszeres instrumenta...
hangszerhan... tuner
hangszerre ... lire
hangszersze... body

Magyar Magyar Német Német
hangszer Instrument ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Összesen 39 db találat a(z) "hangszer" szóra

Hangszer (zene)

minden eszköz, amely zenei hangok előidézésére v. a ritmus hangsúlyozására alkalmas

Hangszer

(gör. Organon, lat. Instrumentum), az emberi hang mesterséges utánzására szolgáló készülék. Megkülönböztetünk: 1. Huros H.-eket, a) melyeknél a hurok vonó segítségével adják a hangokat s azért vonós H.-eknek neveztetnek. [...]

Hangszer (zene)

Zenei hangok keltésére, zenélésre való eszköz.

Hangszerv

l Gége.

Hangszerfák

azok a fák, melyekből a vonós hangszerek, a zongorák és a cimbalmok hangfenekei készülnek, aminő a lucfenyő és a juharfa. H.-ra csak az a lucfenyő jó, amely keskeny, finom, egyenes és egynelő szélességü évgyürüjü és minden [...]

hangszerelés (zene)

A hangszerek művészi alkalmazása a zenemű kifejező erejének fokozására, ill. egyes hangszerre írt zenemű átírása zenekari hangszerekre. Tudatos hangszínhatás elérésére csak a XVII. sz.-tól törekszenek. Joseph Haydn, [...]

Hangszerelés

(lat. Instrumentatio), a zenemüvészet technikai részének az az ága, mely a használatban levő összes hangszerek felhasználásával fejezi ki a zenegondolatokat, kisebb-nagyobb műformákra támaszkodva. A H., mint önálló tudomány, [...]

hangszeres zene (zene)

Instrumentális zene: a hangszereken előadott zene, szemben az énekes (vokális) zenével. A reneszánsz idején kezdtek külön hangszeres zenét írni. A barokkban az énekes és a hangszeres zene között egyensúly [...]

Hangszeres zene

Mai értelemben véve olyan zene, melynél semmi szerepe sincsen az emberi hangnak, s melyet tisztán csak hangszerek közvetítnek. A zeneművészetben tehát a hangszeres (abszolut) zene nemcsak külön fogalom, [...]

Verőhangszer

l. Hangszer.

Alt hangszerek

Amikor a XV. és XVI. században, a többszólamú énekzene felvirágzásával az énekhangoknak hangszerek által való kisérete szokássá vált: csaknem minden hangszerfajt megfelelőleg a négy énekhangfajnakhárom-, sőt négyféle nagyságban állítottak elé, [...]

Húros hangszer

igy neveztetik minden olyan hangszer, mely akár bél-, akár acélhurral van ellátva. L. Hangszerek.

Szalmahangszer

v. szalmaharmonika, e század első felében meglehetősen elterjedt primitiv hangszer. Hosszukás négyszögletü kiszárított vékony fenyőfalemezek skálaszerüen hangolva száraz szalmaaljra voltak fektetve 3-4 [...]

Fuvó hangszerek

(franc. instruments a vent, ol. stromenti da fiato, ang. wind-instruments, ném. Blasinstrumente). Olyan hangszerek, melyeknél a hangzó anyagot a hosszabb v. rövidebb, a vékonyabb v. vastagabb fa- v. [...]

ütős hangszerek (zene)

Mindazoknak a hangszereknek a neve, amelyeket ütéssel szólaltatnak meg. Hangolt ütős hangszerek az üstdob, a fém- és facimbalom vagyis xilofon, a harangjáték. Zörejhangokat adó ütős hangszerek a nagydob, a [...]

aerofon hangszer (zene)

Hangszer.

idiofon hangszer (zene)

Hangszer.

húros hangszerek (zene)

Azok a hangszerek, amelyek hangforrása a megfeszített húr. A húr anyaga fonállá sodort bél, szíj, selyem- v. fémszál, amelynek pengetésével, ütésével, dörzsölésével, sőt fújásával (a görögök aeol-hárfája) keletkezik a hang. [...]

fúvós hangszerek (zene)

A légáramlattal megszólaltatott hangszerek gyűjtőneve. A hangszer testébe beáramló levegő szilárd v. rugalmas anyagba ütközik, ezáltal a csőben levő légoszlopot rezgésbe hozza, hang keletkezik. A hang magassága, mélysége [...]

vonós hangszerek (hangszerek)

A húros hangszereknek az a csoportja, amelynek megszólaltatásához vonót alkalmaznak. Ide sorolható a hegedű (violin), a brácsa (viola). a cselló v. gordonka (violoncello), a bőgő v. gordon (violonbasszo).