Herceg

(dux). A régi germánoknál a hadserg élén állók cime. Tacitus is H.-eknek (duces) nevezi azokat, kik a hadat csatába vezették, mig a néptörzsek tulajdonképeni fejei nála a királyok (reges). A népvándorlás után a H.-ek népeik [...]

herceg

A feudalizmusban kialakult és a kapitalizmusban is tovább élő nemesi rangok közül a legmagasabb. A herceg eredetileg maga is uralkodó volt, és a hűbéri láncban közvetlenül a király után következett. Ezt az [...]

Hercegány

(Hartiegani), kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, 1638 oláh lakossal; az itteni aranybányák a boicai bányamegyékhez tartoznak, l. Boica (1).

Hercegség (általános)

Hercegi méltóság. Hercegtől kormányzott országrész.

Hercegovac

község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vármegye gare?nicai j.-ban, 1076 horvát és cseh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnk 6087 lakosa van (közte 220 magyar).

Hercegovina

(törökül Herszek), 1878 óta török szuverénitás alatt álló, de az osztrák-magyar monarkia által okkupált tartomány Bosznia, Novibazár, Monternegro és Dalmácia közt. A Kleki-kikötő és az 1-2 km. széles Szutorina az Adriai-tengerrel [...]

Hercegfalva

nagyközség Fejér vmegye sárbogárdi j.-ban, 974 házzal és 7316 lakossal (közta 6153 magyar és 1159 német); van postahivatala és postatakarékpénztára. Határa 21,167 ha. A községet Dréta Antal cisztercita apát 1817. alakította Ujamajor [...]

Herceghalom

Biához tartozó npes puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi j.-ban, vasuti állomással és távirohivatallal.

Hercegi cím (általános)

Herceghez tartozó......

Hercegérsek

oly püspöknek a cime, aki a római-német birodalomnak hercege volt, s kerületében és a birodalmi gyülésen az ezt illető jogokat gyakorolta. Magyarországban azelőtt a római, jelenleg az ausztriai birodalom ehrcege [...]

Hercegprímás

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) Arisztokrata származású roma népzenész.

Hercegrablás

l. Szász hercegek elrablása.

Herceg-Márok

kisközség Baranya vmegye baranyavári j.-ban, 1304 horvát és magyar lakossal.

Hercegi föveg

l. Föveg.

Hercegesített

igy nevezték a régi német alkotmány idejében ama grófokat és prelátusokat, kik hercegi ranggal birtak, innen hercegesített apát, gróf, hercegérsek. Később a H. kifejezést az illetők birtokára is alkalmazátk, igy p. hennebergi H. [...]

Herceg-szőllős

kisközség Baranya vármegye baranyavári j.-ban, 2691 magyar, szerb és horvát lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, termékeny határa 13,556 ha.

Herceg-szigetek

(az ókorban Demonezi), a Márvány-tengerben Konstantináplytól DK-re fekvő kis szigetcsoport, melyet a bizanciak papadonizia-ank (papok szigete) neveztek, a törökök pedig Kizil-adalar-nak hivank. Négy nagyobb és [...]

Főherceg

(Erzherzog, Archidux), az ausztriai fejedelmi ház tagjainak cime. Eredetére eltérők a vélemények, de leginkább I. Frigyes császárnak egy, állítólag 1156. kelt határozatával hozzák kapcsolatba, melyben az ausztriai hercegek [...]

Nagyherceg

(ném. Grossherzog, franc. grandduc, ang. grand-duke, olasz. granduca). A német és az idézett nyelvek e cím alatt ismerik a király és herceg között álló személyt. Legelőször Olaszországban merül fel, hol V. Pius pápa 1569-ben [...]

Géza herceg

II. Géza negyedik fia. III. István halála után 1172. a nemzet egy része, mely Bizanc befolyásától félt, élén az anyakirálynéval, Fruzsinával (l.o.) és Lukács esztergomi érsekkel a görög udvarban növekedett III. Béla helyett G. [...]