Inger igy nevezzük az élettanban azon hatásokat, melyek által az
élő szövetek, ingerlékeny testrészek nyugalmi állapotból tevékenységi állapotba
hozhatók. Azon külső behatások, melyek befolyása alatt bennünk érzések
támadnak, tehát szintén [...] |
inger A sejtet v. a szervezetet ért külső v. belső hatás. A hatás jellege szerint megkülönböztetünk mechanikai, hő-, vegyi- és
fényingereket. Az ingerek hatására a szervezetben ingerület alakulhat ki. |
Ingerlő (eszt.), a bájos egy alsóbb, kevésbé nemes faja. Az I.
aljasabb vágyakra számít és csak apró adagokban használandó. |
Ingerencia (lat.) a. m. beleavatkozás. |
ingerencia Befolyás, beavatkozás.
Hatáskör, befolyáskör. |
Ingerküszöb igy nevezik valamely inger azon legkisebb fokát, mely
mellett az érzést, az izmokban összehuzódást, a mirigyekben elválasztást képes
támasztani. Azon alól az inger hatástalan, azon tul növelt inger pedig
fokozódott működést vált [...] |
ingerküszöb (elektronika) |
Ingermanland (Ingria, Isorszkaja zemlya), egykori tartomány a Finn-öböl
körül, most Szt. Pétervár orosz kormányzóság tulnyomó részét alkotja. Egykori
lakói az inger törzs, a kareliaiak egy ága volt, közülök mintegy 16 000 maig [...] |
Ingertelenség a szerveknek az inger iránt való tompultsága. |
ingerlékenység Az élő szervezetek általános életjelensége. Az a sajátosság, hogy külső és belső környezeti hatásokra, ingerekre
meghatározott reakciók következnek be. Az ingerek hatására a sejtekben ingerület alakul ki, amely tovaterjed. [...] |
Ingerlékenység v. izgékonyság, az élő szervek, kiválóan az ideg- és
izomállománynak az a képessége, hogy inger behatására működésbe, izgalmi
állapotba jut. Megérezzük azérző szervekre történt behatást, összehuzódásra
indíthatjuk izmainkat, elválasztásra [...] |
ingerületvezetés Az idegsejt (neuron) félig áteresztő hártyával kapcsolatos jelensége. A sejthártya két oldalán eltérő ionösszetételű, de
azonos ozmózisos nyomású folyadék van. Mivel a szövetek közötti folyadékban gyakorlatilag nincs fehérje, a [...] |
Finger Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Szellentő |
Finger Jakab, hesseni politikus és államférfiu, szül. Monsheimban
1825 jan. 13. Jogi és bölcsészeti tanulmányai végeztével miniszteriumi
hivatalnok lett és a szövetségi gyülésen is képviselte Hessent. 1884.
miniszterelnökké és [...] |
Dinger Frigyes, német rézmetsző, szül. Waldban (Solingen mellett)
1827 jan. 22.; tanult Düsszeldorfban s főképen modern német művészek
(Hirdemann, Kröner, Deiker, Schrader, Lentze stb.) műveit metszette, de
amellett [...] |
Binger I. G., francia tiszt és afrikautazó, aki három ízben
hosszabb ideig időzvén Szenegambiában, a francia kormány figyelmét magára vonta
s nagy segélyt kapott arra az óriási vállalkozására, hogy Észak-Afrikát a felső
Nigertől egész a [...] |
Singer 1. Ödön, hegedüművész, szül. Tatán 1831. Első zenei
oktatását Budapesten nyerte s Bécsben végezte be a hires hegedütanár Böhm
vezetése alatt. A 40-es évek derekán a pesti városi német szinháznak volt első
hegedüse. Az 50-es [...] |
Singer Pál, német szociáldemokrata képviselő, szül. Berlinben 1844.
jan. 16. izraelita szülőktől. Reáliskolát végzett, de már 1858. a kereskedelmi
pályára lépett; 1869. fivére társaságában köpenygyárat alapított, mely
anyagilag függetlenné [...] |
ginger Gyömbér, Ázsia déli részein honos fűszernövény,
amelynek a gyökerét használjuk. Nyers, szárított
vagy őrölt formában használjuk raguk, mártások
levesek fűszerezésére. |
Afinger Bernát, német szobrász, szül.Nürnbergben 1813 máj. 6., megh. Berlinben 1882 dec. 25. Előbb bádogos, majdötvös volt, később szülővárosa szoborműveit tanulmányozta, mig 1840-benBerlinbe ment Rauch műtermébe. Legkiválóbbak [...] |