Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
int-... ----

Magyar Magyar Német Német
int-... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Összesen 149 db találat a(z) "int-" szóra

Saint-Pierre-d"Oléron

(ejtsd: szen pierr doleron) város Oléron szigetén.

Saint-Vaast-la-Hougue

(ejtsd: szen vaszt la ug), kikötőváros Manche francia départementban, a cherbourgi félsziget K-i partján, vasút mellett, (1891) 2713 lak., osztrigatenyésztéssel, halászattal és hajóépítéssel; halbesózással; [...]

feketeszint-eltolódás (elektronika)

Az a felületi világosság változás, ami a tv-vevőkészülék képernyőjén mérhető a feketeszintnek megfelelő képhelyeken, ha a fekteszintrögzítés nem elég hatásos. Ebben az esetben a képtartalom közepes fényességének növekedése esetén a kép [...]

Geoffroy Saint-Hilaire

(ejtsd: zsoffroé szetiler), 1. István, francia zoologus, szül. Etampes-ban 1772 ápr. 15., megh. 1844 jun. 19. 1793. a párisi jardin des Plantes tanára lett; 1798. részt vett az egyiptomi expedicióban; 1807. [...]

Barberey-Saint-Sulpice

(e.: bárbrej-szén-szülpisz), kis helység Aube francia départementban, Troyestól 6 km.-re, a Seine balpartján, 339 lak. Van egy XII. századbeli temploma. Sajtja troyesi sajt néven ismeretes.

Saint-Evremond, Károly

(ejtsd: szentevrömon) Marguetel de Saint-Denis, Ethalan gróf, francia iró, szül. Saint-Denisban, Coutances mellett 1613 ápr. 1., megh. Londonban 1703 szept. 20. Mint testőrtiszt kitünt Rocroi, Freiburg [...]

Saint-Pol-sur-Ternoise

(ejtsd: szen pol szür ternoáz), az ugyanily nevü járás székhelye Pas-de-Calais francia départementban, 32 km.-nyire Arrastól, a Ternoise (a Canche mellékvize) és vasút mellett, (1891) 3705 lak., pamutkötéssel, [...]

Saint-René-Taillandier

Saint-Valery-sur-Somme

(ejtsd: szen valeri szür szomm), kikötőváros Somme francia départementban, a Somme-torkolat partján, Le Crotoyval (2041 lak.) szemben, vasút mellett, (1891) 3541 lak., hajóépítéssel, látogatott tengeri fürdővel [...]

Saint-Yrieix-la-Perche

(ejtsd: szent iriex la pers), Saint-Yrieix járás székhelye Haute-Vienne francia départementban, a Limousin-hegyek D-i oldalán, a felső Loue és vasút mellett, (1891) 8711 lak., porcellángyártással, bőrcserzéssel [...]

Vivien de Saint-Martin (híres emberek)

(ejtsd: vivien dö szen marten) Lajos, francia geográfus, szül. Caenben 1802 máj. 22-én, megh. Párisban 1897 január 3-án. 1814. Párisba ment s a geográfiának szentelte magát. Egyike a párisi földrajzi társaság megalapítóinak [...]

Raimund de Saint-Gilles (híres emberek)

toulousei gróf és provencei őrgróf, Pons gróf fia, megh.Tripolisz mellett 1105 febr. 28-án. 1095. keresztes hadjáratra indult és 1103.elfoglalta Tripoliszt, amelyben utodai 1187-ig uralkodtak. R. dédunokája VI.Raimund, [...]

Saint-Pierre-d"Albingny

(ejtsd: szen pierr dalbinyi), város Savoie francia départementban, az Isére jobb partján, vasút mellett, (1891) 2953 lak., kohókkal, fekete márványt szolgáltató bányával, téglavetőkkel, gyümölcstermeléssel és [...]

Saint-Pierre-les-Calais

(ejtsd: szen pierr lé kalé) Calais (l. o.) D-i külvárosa.

Saint-Pons-de-Thomieres

(ejtsd: szen pon dö tomier), az ugyanily nevü járás székhelye Hérault francia départementban, 91 km.-nyire Montpelliertől, a Jaur bal partján, a Montagne-Noiret és Espinouset összekötő hegylánc lábánál, [...]

Saint-Sever-sur-l"Adour

(ejtsd: szen szerver szür ladur), az ugyanily nevü járás székhelye Landes francia départementban, 15 km.-nyire Mont-de-Marsantól, az ugynevezett Cap de Gascogneon, az Adour és Bahus összefolyásánál, vasút mellett, [...]

Toussaint-Langenscheidt (idegenszavak)

Barthélemy Saint-Hilaire

(ejtsd: -szént-ilér) Gyula, francia tudós és államférfiu, szül. Párisban 1819. Tanulmányait bevégezvén, pénzügyminiszteri tisztviselő lett, de hirlapírással is foglalkozott. 1827-30. a Globe és a National munkatársa volt. Mint [...]

Saint-Pierre-et-Miquelon

(ejtsd: szen pierre mikelon), a franciák birtokában levő kis szigetcsoport az Atlanti-oceánban, 20 km.-nyire Új-Funland D-i partjától. A Saint-Pierre-csoport áll Saint-Pierre (2511 ha.), Aux Chiens (49 ha.), [...]

Saint-Simon Lajos herceg

Az újkor legnagyobb történelmi emlékirója, szül. Versaillesben 1675 jan. 15., megh. Párisban 1755 márc. 2. Születése után két év mulva maga XIV. Lajos tartotta keresztvizre. Fiatal korában mint lovastiszt vett részt a [...]