Ipar az a termelési ág, mely a nyers termelés utján előállított
anyagokat átalakítva, emberi szükségek fedezésére alkalmassá teszi. Az iparban
a munka, a nyers termelésnél a természeti erő, a kereskedelemnél pedig a tőke a
főtényező. Az [...] |
ipar Az anyagi termelés alapvető ága. Vezető gazdasági ág. Kitermeli, majd feldolgozza a természetben található
- szükségletek kielégítésére alkalmassá tehető - anyagokat, és ugyancsak feldolgozza a mezőgazdasági termékeket. [...] |
Iparos l. Iparjog. |
Iparág (általános) Az iparnak valamely azonos vagy hasonló kitermelést, szolgáltatást folytató ága. |
Iparjog Hazánkban az I.-ot először az 1872. évi VIII. t.-cikk
szabályozta, melynek helyébe az 1884. XVII. t.-c. (ipartörvény) lépett. Ennek
főelve: az iparszabadság. Az 1. § szerint a magyar korona országai területén
minden [...] |
Iparadó azon adó, mely különböző termelési tényezőknek üzletszerü
összefoglalásából származó keresetre esik. A földjáradék megadóztatása a
földadó (l. o.) utján történvén, az önállóan értékesített tőke kamatja a
tőkejáradék- és házadó utján, a vállalkozói nyereség, a [...] |
Iparbank oly pénzintézet, melynek célja első sorban az iparosok
hiteligényének kielégítése, iparvállalatok létesítése és támogatása. Az I. ez
utóbbi feladata teljesen összeesik a Crédit mobilier (l. o.) feladatával, mig
az iparosok [...] |
Iparalap az ipartörvény rendelkezései ellen vetőkre kirótt
birságokból alakuló alapok, melyeket a vármegyék és önálló törvényhatóságu
városok külön I. v. ipariskolai alap gyanánt kezelnek és melyek kizárólag az
iparos- és kereskedőtanonciskolák [...] |
Iparvidék (általános) Ipari jellegű gazdasági körzet. |
Iparműtan (technologia), a különféle használatu tárgyaknak a
természeti produktumokból és a félgyártmányokból való készítését és készítésük
eszközeit tanítja s feloszlik kémiai és mekanikai I.-ra. Az első szól a
munkadarab alakváltoztatásának módjairól, jelesen [...] |
Iparlovag az az ember, aki minden határozott foglalkozás nélkül,
csupán mások rászedéséből él és a világot magasrangu állásával, hangzatos
cimekkel, v. előkelő származással ámítja. |
Ipartanács az 1884. XVII. t.-c. (ipartörvény) értlemében minden
törvényhatóság I.-ot alakít, melynek feladata véleményt adni mind azokban az
iparügyi kérdésekben, melyekre nézve a másodfoku iparhatóság hozzájuk fordul.
Az I. az alispán, [...] |
Iparmuzeum egyik hathatós eszköze az iparos-oktatásnak, mely különösen
a szemléltetésen alapul. Rendesen oly gyüjteménye a különböző ipari
készítményeknek, mely feltünteti a termelés menetét, illetőleg különböző
fokozatait a [...] |
Iparkamara l. Kereskedelmi kamara. |
Ipartörvény l. Iparjog. |
Iparvasutak a személyszállítás kizárásával csakis ipari, bánya- stb.
termékek szállítására használt vasutak. Az I. fogalma törvényes intézkedéssel
mindez ideig nincs még szabatosan megállapítva, habár az elnevezést törvényesen
használjuk. Engedélyezésük a [...] |
Iparossegéd a tanonciskolát szabályszerüen befejezett iparostanonc, aki
ennek alapján munkakönyvet kap. Az 1890. évi népszámlálás szerint
Magyarországon (Horvátországot és Fiumét beleértve) 193 168 iparossegéd van,
kik közül esik az [...] |
Iparoktatás az iparosoknak oktatás utján való képzésére vonatkozó
intézmények közös elnevezése, mely alatt ezuttal az e tekintetben fennálló
rendszereket is értjük. Mint minden ipari téren, ugy e tekintetben is
Angolország viszi a [...] |
Ipariskolák oly intézetek, melyekben iparosok neveltetnek. L.
Iparoktatás. |
Iparrendszer (industrialismus). A régibb nemzetgazdasági irók gyakran e
nevet adták azon rendszernek, melyet Smith Ádám alapított és mely az emberi
munkára mint a gazdagság főforrására van fektetve. Az elnevezés különben nem
szerencsés, [...] |