Jelenség (filozófia) Eredetileg a csalfa látszatra alkalmazott kifejezés.
Kant szerint csak jelenségeket ismerhetünk meg, maguk a dolgok örökre rejtve maradnak elöttünk. |
Jelenség (gör., fenomen), eredetileg csalfa látszatra alkalmazott
kifejezés; később ellentétben azzal, amit az ész megismer (noumenon), az, amit
az érzékek fölfognak, ami az érzékek előtt megjelen. L. Fenomenalizmus. [...] |
jelentés több értelmű szemiotikai terminus. Ismertebb meghatározásai: a) az a dolog, amire egy jel utal (pl.
kép esetében az ábrázolt valóságos jelenség), b) az a tudattartalom, amelyet a jel felidéz (a kép által
felidézett képzet), c) [...] |
Jelentés jelentéstan. A szóknak jelentéséről való tudomány csak a
legujabb nyelvészetnek egyik föllendülő ága. A nyelvtan azelőtt a szónak csak
alakjait tárgyalta, a J.-sel csak a retorika törődött, amennyiben megállapított
bizonyos [...] |
Jellemző l. Jellem. |
Jelletit (ásv.), l. Gránát. |
Jellinek 1. Arthur, jogtudós és iró, született Budapesten 1851 márc.
15. Tanult Budapesten, Bécsben. 1875. avatták doktorrá. Ügyvédi oklevelet 1876.
kapott és azóta gyakorló ügyvéd Budapesten. A jogirodalomban, valamint a
jogászegylet [...] |
Jellinek 1. Adolf, zsidó teologus, szül. Drslowitzban (Morvaország)
1821 jun. 26., megh. Bécsben 1893 dec. 28. Teologiai, bölcsészeti és
nyelvészeti tanulmányait Prágában és Lipcsében végezte, az utóbbi helyen
1845-1856., innét élte [...] |
Jelzálog (hypotheca), a nyilvánkönyvben, alapuló zálogjog tárgya. Nem
találó az a fogalommeghatározás, mely az ingatlan dolgot nevezi jelzálognak,
megkülönböztetésül az ingó, a kézi zálogtól (osztrák általános polgári
törvénykönyv). Mert [...] |
Jelhűség (elektronika) Hangátvitelnél, vagy lejátszásnál a torzítás-mentességet jelző fogalom. Távközlésnél nincs fontos szerepe, az érthetőséghez ez nem fontos feltétel. Ugyanakkor zenénél lényeges a frekvenciák egyenletes átvitele, az amplitúdók arányossága, [...] |
Jelbeszéd A gondolatoknak olyan közlési módja, melynél nem a
szóhangok, hanem akár a kéz, vagy egyéb tárgyak bizonyos mozgásai szerepelnek.
Szorosabb értelemben a gondolatoknak a siketnémák által használt kézmozdulatok
által történő kifejezését [...] |
Jellámpák a hajókon éjjeli jelzésekre használt, erős üveggel ellátott
lámpák, melyek mint kézi J. egymástól 1 1/2-2 m. távolságra bizonyos
szinkombináció szerint egy kötélhez köttetnek és az árboc ormáig felhuzatnak,
ezáltal a jelzési Codexnek egy [...] |
jellemzés Karakterizálás: a művészi alkotás folyamatában azon mozzanatok összefoglaló elnevezése,
amelyek az ábrázolt társadalmi tények és hősök egyediségben jelentkező lényegjegyeit és a művésznek
ezekről alkotott ítéleteit [...] |
Jellemzés (eszt.), a művésznek az a tehetsége és működése, mely által
alakjai kidomborodnak és egymással szemben egyéni életet mutatnak. A J.-hez
etikai és pszichologiai tanulmányok, intuició és nagy életismeret szükséges. A
jellemzéstan [...] |
Jelmeztan l. Kosztüm. |
Jelmondat l. Jelige, Jelszó, Devise. |
jelzésadó (elektronika) Jelzések előállítására szolgáló áram- kör. Az egyenáramú jelzések jelzésadó áramkör impulzusgenerátort, impulzuserősítőt, jelformálót tartalmaznak, a váltakozó áramú jelzésadók ezenkívül oszcillátorokat, szűrőket is tartalmaznak. Gyakran a [...] |
jelelmélet (tud) Jeltudomány: szemiotika. |
Jelentőség (általános) Valakinek, valaminek az a tulajdonsága, jellege, hogy jelentős. |
Jeles pont (bány.), a bányamérésnél megjelölt nevezetesebb pont
(fixpont). |