Kisszótár
Magyar |
Német |
jelek... |
---- |
Címszavak véletlenül
|
Dobjelek a dobokkal ellátott csapatoknál D.-kel is adhatók ki
bizonyos rendeletek, jelezhetők bizonyos események és végre D. bizonyos
tisztelgéseknél is alkalmaztatnak. Seregünk D.-i: az Ébresztő, a Felhivó s az
egész Hivó, a [...] | Bűnjelek (corpora delicti ) a bűntett által létrehozott tárgyak s a
bűntett elkövetésére használt eszközök. | Rendjelek (kifejezés) (l. a Rendjelek átnézete mellékletet), a középkori egyházirendek mintájára főleg a XIII-XIV. sz. óta alapították egyes uralkodók a világilovagrendeket. Céljuk volt a lovagokat szorosabban magukhoz kötni és [...] | Irásjelek az irásban a mondatok elkülönítésére és a hang emelkedése s
ereszkedése megjelölésére szolgálnak. A mai I. lényegükben az alexandriai
grammatikusoktól erednek; a középkor végén a velencei könyvnyomtatók
szaporították őket és szabályozták [...] | Gjelekovec község Horvát-Szlavonországban, Varasd vármegye ludbriegi
járásában, (1891) 1802 horvát lakossal. Mint politikai községnek 6742 lakosa
van. | Zsidójelek (elnevezés) a középkorban azon megkülönböztető jelek, melyeket a
zsidóknak kellett viselni, hogy a keresztények már messziről megismerjék őket.
Ilyenek voltak a zsidófolt, zsidókalap, zsidóköpeny. Hazánkban már II. Endre a
beregi [...] | morzejelek (elektronika) | Parti jelek (hajózás) a hajózás biztonságát célzó, a hajósok tájékoztatására
szolgáló, már messze feltünő és látható jelek, melyeket a tenger- vagy
folyampartokon állítanak fel; továbbá a partnak természetes feltünő pontjai,
mint a vizbe nyuló földnyelvek, magas [...] | akkordjelek (zene) | Mérnöki jelek pontok ideiglenes v. állandó megjelölésére szolgáló
eszközök. Ideiglenesen karókkal szokás pontokat jelezni, mint p. egyenesek
kitűzésénél v. mérőasztallal való felvételnél. A 2-3 m. hosszu karók felváltva
fehérre és vörösre vannak [...] | Ismétlő jelek A zenében azok, melyek arra utalnak, hogy valamely
rövidebb-hosszabb zenetétel, periodus vagy akár egyes önálló részek
ismételtessenek egészen ugy, amint irva van. Az ily ismétlő jelek többfélék ugy
képletileg mint [...] | Módosító jelek A zenében egyenlők a különféle előadási árnyalatokra
vonatkozó jelekkel, mint p. forte, piano, rallentando, crescendo, diminuendo,
legato, staccato stb., melyek aztán nemcsak szavakkal, hanem bizonyos jelekkel
is [...] | Hajózási jelek (ném. Seezeichen; ol. marca; segnale, ang. sea-mark),
hallgató v. látható jelek, melyek nagyobbára a tengerpartok mentén, kikötők
bejáratánál, vagy más szük közlekedésü vizi utakon, a zátonyok, szirtek, vagy
más hajózási [...] | előadási jelek Mindazon utasítások, előírások összessége, amelyekkel a zeneszerző az előadót, a hangjegyekben ki nem fejezhető előadási módokról kívánja tájékoztatni. Ilyenek a tempójelzések, a dinamikai előírások, az agogika, az artikuláció jelei [...] | verstani jelek (irodalom) Versképlet, rímképlet. | dinamikai jelek (zene) A hangerő jelzései a zeneművészetben; a legfontosabbak: pp - pianissimo, p - piano,
mo - mezzopiano, mf - mezzoforte, f - forte, - ff fortissimo; továbbá: crescendo, decrescendo,
dirninuendo, marcato, [...] | Zeneirási jelek azok a különféle jelzések, amelyeket a régi népek dallamaik
s általában zenéjük feljegyzésénél használtak, egészen különbözők voltak
azoktól, amelyeket a mai keresztény zene használ; mint minden alkatrésze a
zenének, ugy ezek is [...] | kiegyenlítőjelek (elektronika) A képkioltójel egy jelcsoportja. | Aritmetikai jelek a matematikában használatos jelek, melyek részben számok
részben számok közt fennálló vonatkozások, részben pedig műveletek és ezek
egymásutánjának jelölésére szolgálnak. A számok jelölésére használatos jelek
vagy állandó jelentésüek, vagy pedig [...] | Matematikai jelek oly jelek, melyek a matematikában megvizsgálandó fogalmak és
e fogalmak közt fennálló kapcsolatok rövid megjelölésére szolgálnak. Az aritmetikában
és analizisben szokásos jelöléseket tartalmazza az Aritmetikai jelek c. [...] |
|
|