Munkaszerződés

1. Munkabér.

Munkaszolgálat (Katonai, történelem)

A 2. világháborúban származás, politikai nézetek stb. miatt fegyveres szolgálatra megbízhatatlannak minősítettekből szervezett alakulatokban gyak. embertelen körülmények között végzett fegyvertelen katonai szolgálat, [...]

Munkásosztalék

(nyereségben való részesedés), az az önkéntes egyezmény, melynek alapján a valamely vállalatban alkalmazott egyén a munkabéren felül az üzlet nyereségének előre meghatározott részében részesül. Megkülönböztethető: buzdító M., mely [...]

munkásmozgalom

A munkásosztály harca és tevékenysége különböző szervezetek (pártok, szakszervezetek, nemzetközi szervezetek stb.) útján v. ezeken kívül, nemzeti és nemzetközi szinten. Alapvető célja a kapitalizmus megdöntése, a szoc. [...]

Munkáskoloniák

Hollandiában Van den Bosch tábornok már 1818. alapított mezőgazdasági koloniákat foglalkozásnélküli, de munkahajlammal biró egyének foglalkoztatására, illetve letelepítésére. Poroszországban a vándorkoldulás korlátolása céljából [...]

Munkáscsapatok

a rómaiaknál a örzshöz tartoztak s élükön a praefectus fabrorum állott. Most némely hadseregben azon csapatok, amelyekbe büntetésből különösen az olyanokat szokták beosztani, akik magukat megcsonkítják, hogy a katonai [...]

Munkamegosztás

az a munkaszervezési eljárás, mely a termelést egyes ágakra elválasztja oly módon, hogy az egyes munkaerő lehetőleg egyenlő munkanemek elvégzésére fordíttassék. Megkülönböztetendő gazdasági és technikai M. Az előbbi önálló [...]

munkamegosztás

A termelési viszonyok egyik alkotóeleme. Az emberré válástól létezett a nemek és életkorok szerinti "természetes" munkamegosztás. Az első nagy társ. munkamegosztás a földművelés és az állattenyésztés kialakulása; ezt követte később a [...]

munkahipotézis

tudományos kutatás kiindulópontjául szolgáló, de tapasztalatilag nem igazolt, ill. nem igazolható tétel

Munkafelügyelő

1. Gyárfelügyelő.

Munkabiróságok

1. Iparbiróságok és Békéltető bizottságok.

Munkamegosztás (általános, társadalmi)

Vmely munkának több személy, csoport közti célszerű felosztása. Mivel az emberek nem egyformán értenek bizonyos dolgokhoz, különböző mértékben kedvelik az eltérő foglalkozásokat, s egyes embereknél bizonyos termékből [...]

munkaérintkező (elektronika)

(záróérintkező). Jelfogó-típusú kapcsolóeszközök esetében a kapcsoló aktivált (meghúzott) állapotában zárt, nyugalmi (elengedett) állapotában nyitott érintkező.

Munkaerôforrás (oktatás)

A munkaképes korú népesség és a nem munkaképes korú népességből foglalkoztatottak együttesen. Timár János

Munkaerő-gazdá (oktatás)

A humán erőforrások leghatékonyabb felhasználására irányuló tervező, szabályozó, fejlesztő tevékenység. Szoros kapcsolatban van az adott ország foglalkoztatáspolitikájával. Mo.-on jogi kereteit a Munka Tv.-könyve, illetve a [...]

Munkamegosztás (oktatás)

Tág értelemben különböző és egyszersmind egymással kölcsönhatásban lévő munkafajták, termelési funkciók, általában a szakmák, foglalkozások, illetve ezek összességének, valamint a köztük lévő kapcsolatoknak a rendszere. A [...]

Munkapedagógia (oktatás)

Azon elméleti és módszertani ismeretnek, gyakorlati eszköznek tud.-an megalapozott rendszere, melynek célja, hogy a személyt a nevelés és képzés folyamatában alkalmassá tegye adott munkafeladat végzésére. A munkapedagógiában [...]

Munkásakadémia (oktatás)

A XX. sz. hatvanas-hetvenes éveinek munkahelyi műv.-i formája Mo.-on. Feladata volt az ált. és szakmai műveltség megalapozása, fejlesztése, korszerűsítése, részben a szakmai műveltséghez kapcsolódó társ.- és term.-tud.-i [...]

Munkások Újsága

szerkesztette és kiadta Táncsics Mihály 1848 ápr. 2-tól dec. 29-ig Budapesten. Megjelent hetenként 8-rt egy íven; aug. 10-től kétszer 4-rét fél íven, összesen 26 szám. Szétküldetett belőle dec. végén 538 példány.

Munkás-páholyok

1. Munkás-szakegyesületek.