őrgróf (történelem) (ném. Markgraf) azokban az országokban, ahol több tagozatú nemesi osztály van a nemességnek, sőt a főnemességnek is legmagasabb fokát megadó örökös cím és méltóság. |
Orgona (a görög organonból), billentyüzettel s fa- és fémsípokkal
ellátott nagy dimenzióju fúvó-hangszer, mely különböző nagyságu sípok,
szellentyük segítségével a hangszertestben elhelyezett szélládák által hozatik
hangzásba; a sokféle [...] |
Orgiák (gör.), eredetileg istentiszteleti szertartások, különösen
áldozatoknál szokásos ünnepségek, melyeknek ilyen módját az istenek titkon
egyes kiválasztott halandóknak tudomásukra hozták. Igy p. Demetes
Triptolemosznak és [...] |
Orgiva az ugyanily nevü járás székhelye Granada spanyol
tartományban, az O. folyó völgyében, (1887) 4450 lak., szőllő-, mandola- és
fügefatermeléssel, szép plébánia-templommal. |
orgona (zene) Billentyűs mechanikával épített, összetett fúvóshangszer. Az orgona leglényegesebb része a sípok
tömege. Minden hangnak, minden hangszínváltozatban (regiszterben) önálló sípja van. A sípok
általában fémből v. fából készülnek. (Mátyás [...] |
Orgona Syringa meyeri "Palibin" |
Orgona Orgona
(ném. Orgel, fr. orgue, an. organ, ol. organo). Az O. elnevezés (a gör.
organon szóból) a hangszert, tehát a hangszerek hangszerét jelenti,
ahogyan pl. a biblia szó görögül a könyvre, a könyvek [...] |
Organum (lat.) a. m. szerv, l. Alaktan. - Organa genitalia, l. Nemi
szervek. |
Orgazda Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Szexuális kéjérzéssel illegálisan kereskedő vállalkozó. |
Organon (gör). a. m. szerszám, műszer segédeszköz. Neve Aristoteles
logikai iratainak. - O. a zenében általában a. m. hangszer, különösen pedig az
orgona. |
Orgonafa orgonavirág, orgoványfa, Erdélyben borostyán vagy boroszlán,
tul a Dunán szelence (növ., Syringa L.), az olajfélék cserjéje. Levele
átellenes, sima, épszélü vagy hasogatott; virága csinos, jó illatu, nagy
thyrsus-virágzattá [...] |
Orgazmus (gör.), a vértorlódásnak az az alakja, mikor a vér valamely
testrészbe a ütőereken át felfokozottan áramlik; fellép, ha az ütőerek
ellentállása a sziv hajtó-erejéhez képest megcsökken; azért másképen tevőleges
vérbőségnek vagy verőeri [...] |
Organtin igen ritka, lyukacsos pamutszövet, amely vászonkötéssel
készül és keményítővel merevítve lesz. Merevítő bélésként használják. |
Orgonafém l. Onötvények. |
Orgetorix ókori népvezér a helvétek törzséből, aki Kr. e. 61.
megindította törzsrokonainak ama nagy szabásu kivándorló mozgalmát, amely csak
59-ben ért véget, s amelyet O. arra akart felhasználni, hogy a fő hatalmat
kezeibe kerítse. [...] |
Organizál (sajtó) Szervez. |
Organizál (lat.) a. m. szervez - Organizmus, l. Szervezet. |
Orgonapont (lat. punctus organicus, franc. point d"orgue, ol. cadenza),
régi használt kifejezés a harmoniai tudományban, mely olyan
hosszabbaban-rövidebben kitartott basszus hangra vonatkozik, mely többféle
harmoniának az [...] |
Orgazdaság vagyoni haszon végett megszerzése v. elrejtése oly dolognak,
mely a tettes tudomása szerint büntetendő cselekmény útján jutott birtokosa v.
birlalójának kezéhez, ugyszintén a közreműködés ily dolog elidegenítésénél. A
magyar [...] |
Organozoon (gör.), Virchow-tól eredő elnevezés oly élősdiek
megjelölésére, melyek maguk a szerveknek állományában tanyáznak; ellentét az
eutozoon-nal, mely a test különböző üreiben, főleg a bélcsatornáéban élősködik. |