pont

Olyan geometriai fogalom, amelyet nem szokás definiálni, csak más alapfogalmakkal való összefüggéseit szokták axiómákban kimondani. A számegyenes minden pontjához hozzárendelünk egyetlen valós számot, és megfordítva is, minden valós [...]

Ponty

(Cyprinus L.), a nyilthólyagu halak rendjének egyik neme, felső ajkán egy-egy korcs-, szájzugán egy-egy hosszu bajusszal, torokfogai széles koronájuak, háromsorosak. Herman O. szerint hazánk vizeiben két faj él: a tő-P. [...]

Ponte

Jacopo, l. Bassano.

Ponton

(franc., ejtsd: ponton), hadi hídveréshez használt, fából vagy vasból készült nyilt vizi jármű. E jármüveket különösen e célra szerkesztett szekereken szállítják. A P. nemcsak hídverésre, hanem szállításra is használtatik. Hivatalos [...]

Pontus

(gör. Pontosz) a. m. tenger. Az ókori földrajzban Kis-Ázsiának északkeleti tartománya. Határai voltak; északon a P. Euxeinosz (Fekete-tenger); keleten az Armenia Major és Minor néven ismeretes országok, az Akampsisz [...]

Pontivy

(ejtsd: pontivi, azelőtt Napoléonville), az ugyanily nevü járás és régen Rohan hercegség székhelye Morbihan francia départementban a Blavet, a Nantes-Bresti-csatorna és vasút mellett, (1891) 9175 [...]

Pontosz

l. Pontus.

Pontsík

pontsor, l. Alapalakzat.

Ponttűz

az állatorvosi sebészetben régóta használatos gyógyító eljárás, mely abban áll, hogy a bőrt gombban végződő tüzes vassal egymástól 11/2-2 cm.-nyi távolságban pontalakban addig égetik, mig az égetett felület sárgás-barna szinü s rajta a [...]

Pontacq

város Basses Pyrénées francia départementban, 24 km.-nyire Pautól az Ousse bal partján, (1891) 2610 lak., gyapjutrikó-szövéssel és bőrcserzőkkel.

Pontifex

többesben pontifices, az ókori rómaiaknál egy papi kollégium, melynek hatáskörébe tartozott a felügyelet ugy a nyilvános áldozatokra, mint a magánkörök istentiszteleti szertartásaira. Nevüket egyfelől a pons és facere szókra [...]

Pontoise

(ejtsd: pontoáz), az ugyanily nevü járás székhelye Seine-et-Oise francia départementban, 28 km.-nyire Versaillestől, az Oise és Viosne összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 7422 lakossal, malomfelszerelések készítésével, [...]

Pontormo

v. Punturmo (tkp. Jacopo Carucci), olasz festő, szül. Pontormóban 1494., megh. Firenzében 1557-ben. 1512 óta Andrea del Sarto tanítványa volt. Eredetisége csekély. A Firenze mellett levő Certosa kolostorban festett, [...]

Pontozás

a rézmetszés egy módja, mely a rajzot nem vonalakkal, hanem a rézlap felszinébe bevert apró pontokkal adja vissza.

Pontyhát

igy nevezik az állat fölfelé ívelődő, vagyis púpos hátát. Nagyon erős, de csunya és ilyen hátu paripalovak igen ráznak.

Pontafel

falu Villach karintiai kerületi kapitányságban az olasz határon, vasút mellett, 734 lak., vámházzal; az olasz Pontebbától a Potebbana választja el.

Pontanus

államférfiu, l. Brück (1).

Pontozás (oktatás)

A tanulói teljesítmény minősítésének egyik eszköze, mutatója. A kisisk.-ok oktatásában a motiválás, jutalmazás, esetenként a rosszallás különböző színű (pl. piros, ill. fekete) és számú pontokkal történő kifejezése. Célja a gyerekek és a [...]

Pontozás (oktatás)

Ált. értékelés ben alkalmazott, tkp. mértékhelyettesítő eszköz, eljárás. Olyankor használják a ped.-ban, amikor a minősítendő (minősítés) tulajdonság értékelésére nincs objektív mérték, skála, de a közhasználatú kvalitatív minősítéseknél (pl. ?jó?, [...]

Pontianak

a borneói Nyugat-part nevü residentie fővárosa az egyenlítő alatt a Kapuasz mindkét partján, (1892) 16 241 lak. A nagyobbára cölöpökön álló város európai részét (Marianne"s Oord) a Kapuasz bal partján a Du Bus erősség védi; a [...]