szerkezet

Kompozíció: a belső formák aránya, rendje; összhatásában a mű tartalmát emeli ki és a cselekmény folyamatosságát szervezi. A szerkezet a formaelemek viszonyát, az anyag elrendezését, a ritmust stb. mindig az adott [...]

Szerkezeti talpkő

híd- és egyéb tartószerkezeteknél az alépítménynek (pillér, hídfő stb.) az a köve, amely a szerkezet súlyát a saru (l. o.) közvetítésével átveszi. Rendeltetéséhez képest nagy méretekkel és legjobb minőségü kőből készítik.

Szerkezeti anyagok

l. Építőanyagok.

Szerkezeti magasság

hídszerkezeteknél a híd pályaszine és a szerkezet alsó éle közé eső magassági méret. Arra, hogy valamely esetben minő szerkezet választassék, lényeges befolyással van a rendelkezésre álló Sz. Igy boltozatos vagy íves, vagy általában oly [...]

Faszerkezet

egészen, vagy legnagyobbrészt fa-alkatrészekből álló szerkezet, amilyent p. o. födémeknél, födélszékeknél (l. o.) stb. használnak.

Hidszerkezet

Valamely hid azon alkotórészeinek összességét, amelyeknek rendeltetése a hidon átvezetendő vasuti vagy közuti forgalom, csatorna stb. által képviselt súlyokat, továbbá a hidrészek önsúlyát, szélnyomást, szóval a hidra [...]

Gátszerkezet

(franc. Escapemenet), az ingaóráknál és zsebóraszerkezetnél. Feladata az, hogy az óragépet rendes, egyenletes és rendszeres mozgásban tartsák. Az ingaóráknál a legelterjedtebb G. a Graham-féle horgony, mig a nagyon olcsó és közönséges [...]

Felszerkezet

vm. hidnak az a része, a mely a nyilást áthidalja vagyis a (fából, vasból v. acélból való) tulajdonképeni hidaló szerkezet. A F.-hez nem tartoznak tehát a hidnak alátámasztó szerkezetei, u.m. a pillérek, hidlábak és hidfők, amelyek [...]

Várszerkezet (közigazgatás)

a törzsszerkezettel és a közös birtoklással szemben a magánbirtoknak királyi, illetőleg állami jószágokon való szervezése. Minden ilyen állami uradalom középpontja, ugyszólván caput dominii, egy-egy vár volt s a hozzá tartozó [...]

Tetőszerkezet (építészet)

a. m. fedélszerkezet.

rácsszerkezet (elektronika)

Kristályos anyagok atomjainak térbeli elhelyezkedésére jellemző alakzat. Az a lényege, hogy bizonyos elemi rácsszerkezet a térben periodikusan ismétlődik. A valóságos kristályok soha nem tökéletesek, rácshibákat, diszlokációkat [...]

anyagszerkezet (fizika)

Anyagok, testek belső szerkezete. Különböző szintjei lehetnek aszerint, hogy minek a szerkezetéről van szó, és milyen mélységig megyünk el a vizsgálatban. Pl. fémtárgyak vizsgálata esetén a fémet alkotó mikroszkopikus [...]

Ostorszerkezet

a szövőiparban a vetélő átdobását végező géprész. L. Gyorsvetélő és Szövőgép.

Födémszerkezet

1. a födémet hordó szerkezeti alkatrészek: fa- v. vasgerendák, boltozat stb.; 2. azoknak alsó behéjazása és 3. azoknak felső borítása. Alárendeltebb F.-eknél a héjazás v. felső borítás el is maradhat, l. Födém.

Fedélszerkezet

Vagy fedélszék , a fedélhéjat (l. o.) alátámasztó szerkezet, melynek alkotása a fedélhéj minemüségétől, a tető külső alakjától, az alapidom méreteiről, az alátámasztás v. felfüggesztés módjától stb. függ. A F. anyaga állhat: I. egészen fából, [...]

kábelszerkezet (elektronika)

A szerkezeti elemek együttese. A kábelszerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a kábel előirányzott élettartamán belül - rendeltetésszerű használat során - átviteli jellemzői ne változzanak és megbízhatósága ne romoljék.

Mondatszerkezet

(latin műszóval constructio), a nyelvtanban a mondat alakja, alakulása, p. cselekvő és szenvedő M. stb. L. Mondat, Mondattan.

Községszerkezet

l. Falu.

Gépszerkezettan

a gépek szerkezetét tanítja; azt, mint a mekanika, fizika, kémia, mennyiségtan stb. tanít, a gépszerkezettan, egyesítve a gyakorlat által nyujtott tapasztalatokkal, a gépek szerkesztésére felhasználni tanítja.

Mozgásszerkezet (oktatás)

A mozgás funkcionális egysége. K. Appelt (1964) szerint három összetevőből épül fel: téri, idői, dinamikai. A téri összetevők: a mozgás időtartama (a cselekvés megindulásától a befejezésig tartó idő); a mozgás sebessége (a megtett [...]