Szövetségi kancellár Svájcban a szövetségi iroda főnöke. Németországban is volt
Sz. az északnémet szövetség idejében, l. Kancellár. |
Szövetközötti gyuladás → Kötőszövet. |
Szövetséges hadseregek két vagy több hadseregnek valamely célnak elérésére,
kölcsönös kötelezettségen alapuló szerződése. Ilyen szövetséges hadseregek
voltak: az angol, német, osztrák, orosz hadseregek I. Napoleon ellen 1813-15.
és Anglia, [...] |
Szövetségi törvényszék (Tribunal fédéral), a svájci szövetségnek közös
állambirósága. |
Szövetségi Nyomozó Iroda Federal Bureau of lnvestigation, FBI: az USA igazságügyi minisztériuma alá tartozó
titkosrendőrség. Mindenfajta bűnügygyel, de főleg pol. és állambiztonsági ügyekkel foglalkozik,
ügynökei az egész országot behálózzák. Nagy [...] |
melanzs szövet |
Faszövet (növ.), l. Fa és Farészlet. |
Lapszövet (növ.) v. egyrétü sejtlap, a szöveteknek egyrétü alakja,
amelynek sejtjei oszlás folytán csupán hosszaságban és szélességben
terjeszkednek, vastagságuk nincs, csupán csak egy sejtsornyi. L. különösen a
moszatok körében van. [...] |
Bőrszövet (növ.), az olyan növények tagjai kivülről borító bőrréteg
összesége, amely növényeknek a belseje különböző szövetrétegekből szokott
állani. A B.-höz számitjuk valamennyi belőle v. mindjárt alatta keletkező
képződményeket, [...] |
Alapszövet Növényszövettani műszó, a
bőrszövethez meg az edénynyalábrendszerhez nem tartozó, többnyire parenchym
sejtek összege. A szárnak, gyökérnek és leveleknek legnagyobb részét az A.
alkotja. A növényeknek ez a puhább része, s a [...] |
Paraszövet (biológia) (phellos, tela suberis), a vastagodó szár (gumó, fa-dereka)
és gyökér befoglaló szövete, mely a tovább tágulni nem biró bőrkeszövet alatt
keletkezvén, ennek óvó feladatát átveszi. A P. évenkint való keletkezése is
mint az évgyürű látszik [...] |
Ószövetség (vallás) A Biblia első, i. e. keletkezett fő része. |
Kötőszövet Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
A megszilárdulás állapotában levő ruhaanyag. |
Kötőszövet igen nevezetes az ember és az állatok testében; mert ez
tartja a szerveket és azok részeit egymással egybe, másrészt viszi a vérereket
és idegeket mindenüvé szét a testbe, végül a betegségekben ez vivője, sőt
sokszor termelője [...] |
Izomszövet Van kétféle: harántul csikolt és sima. ) A harántul csikolt
vagy állatéleti I. alakelemeit az izomrostok teszik, csak a mikroszkópiummal
látható hengeralaku képződmények 0,010-0,60 mm. vastagok, 3-9 cm. hosszuak; ha
e méreteket [...] |
gliaszövet (orvostudomány) a központi idegrendszer támasztó szövete |
Drótszövet Szitaszerü készítmény, mely vas-, sárgaréz- vagy más
fémdrótból a növényi és állati szövetekhez hasonló módon készül. Az itt látható
négy ábra a leghasználatosabb alakokat mutatja. |
Rostszövet (biológia) rostsejt v. rostelem (növ., prosenchyma), a parenchima (l.
o.) ellentéte, a növénynek hosszu, keskeny és hegyes, gyakran osóalaku és
keményebb falu sejtje. A növénynek keményebb rostos részeit ez alkotja. A [...] |
Sejtszövet (textus cellulosus), Tulajdonképen minden az ember, állatok
és növények testét képező szöveteket sejtek (cellulae) alkotják, de szorosabb
értelemben. S. alatt a régiek főleg a bőr alatti kötőszövetet értették. [...] |
Viz-szövet (növény) a bőrsejtek tangentialis osztódásából keletkezik, p.
a füge vagy a Begonia levelében, a bőr alatt egy vagy több sejtréteg.
Vékonyfalu parenchima-sejtek alkotják, csak vizféle tiszta folyadék van benne,
minden más [...] |