tulajdon (meghatározás) Az anyagi javak elsajátításának történelmileg kialakult formája, amelynek alapja az emberek közötti társ.-gazd.
viszonyok. Megjelenési formáját tekintve emberek és dolgok közötti kapcsolat, lényegét tekintve azonban [...] |
Tulajdon (meghatározás) |
Tulajdonjog (jog) (rerum dominium, proprietas), a dolog felett való
kizárólagos rendelkezésre jogosító teljes magánjogi hatalom. A birtok
tényleges állapot, a tulajdon pedig az a jog, amelynél fogva valaki a dolog
felett szabadon [...] |
Tulajdonnév (nyelvészet) a nyelvtanban a köznévvel szemben olyan főnév, mely csak
egy-egy személyt vagy tárgyat jelent. |
Tulajdonság (tulajdonság) → Qualitas |
Tulajdonjog (jog) A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a "legfőbb hatalom" a dolog fölött. A tulajdonjogban foglalt részjogosítványokat kimerítenően nem lehet felsorolni, de nevesíteni szokás a következőket: a birtoklás joga [...] |
Tulajdonságnév (nyelvészet) → Melléknév |
Tulajdonító eset (meghatározás) |
Tulajdonkeresetek (jog) azok, amelyek a tulajdonjogból származnak. Ezek háromfélék,
u. m.: 1. a tulajdonképeni T. (rei vindicatio); 2. az u. n. actio negatoria és
3. az igényper. Az első a visszatartott tulajdonnak visszakövetelését célozza [...] |
Főtulajdon a német magánjogban az eredeti tulajdonosnak a mást illető
teljes haszonvételi s használati jog levonása után fenmaradó tulajdonjoga
(dominium directum, nuda proprietas). Ilyen p. a hübérurat a hübérbirtokon
illető [...] |
köztulajdon (történelem) Általában az állam v. törvényhatóság (megye, város, község stb.) birtokában levő termelő és nem termelő
(úthálózat, közvilágítás, kórházak stb.) javakat nevezik köztulajdonnak. |
Össztulajdon (condominium). Egy dolog nem lehet többeknek tulajdona ugy,
hogy mindenikök az egésznek tulajdonosa legyen. Duorum in solidum dominium esse
non potest. Ez a tulajdonjog (l. o.) kizárólagosságának [...] |
magántulajdon Tulajdon. |
Bányatulajdon A főbb fontosságu bányajogi problemák közé tartozik annak a
jogi formának megválasztása, amelyben a bányamivelési jog tartalmát megalakító
egyes jogosítványok egységes fogalommá tömörülnek. E részben a kérdés magvát az
képezi, hogy a jog, [...] |
Közös tulajdon (condominium) létezik akkor, ha valamely dolog tulajdonjoga
eszményi részekben több személyt közösen illet. A dolog állagával (substantia)
csak együttvéve valamennyi tulajdonos rendelkezhetik, az egyes tulajdonos [...] |
Hajótulajdonos (ol. armatore; franc. armateur; ném. Rheder; ang. owner).
Minden H. a hajóskapitánynak a hajóra s az utazásra vonatkozó tényeiért
polgárjogilag felelős. A felelősség a hajónak és a rakománynak elhagyásával
(abbandono) megszünik. [...] |
állami tulajdon (politika, történelem) Tulajdon. |
Bonitár tulajdon (bonitarium dominium), a római jogban a jus civile szerint
való szerzésmódon alapuló quiritai tulajdon (meum est ex jure quiritium)
ellenértéke. Hatására nézve azonban ez utóbbival egyenlő. |
Szellemi tulajdon l. Szerzői jog. |
Jogtalan eltulajdonítás Eltulajdonítani annyit tesz, mint idegen dologgal ugy mint
sajátjával rendelkezni. Az elsajátítás jogtalan, ha az illetőnek ahhoz joga
nincs. Ez tehát tisztán tárgyi objektiv ismérv, a tettesnek tudatától [...] |