Vérnedv

l. Vér.

Vernier

(ejtsd: vernyié) Péter, francia matematikus, szül. Ornansban (Franche-Comté) 1580., megh. u. o. 1637 szept. 14. A burgundi grófság pénzeinek főigazgatója volt; e mellett Ornans várának parancsnoka és a spanyol [...]

Verőgép

e néven igen különböző rendszerü gépeket értenek (l. Cölöp). A pamutfonásnál ez alatt a csomóbontó és a magrészeket eltávolító gépet értik (l. Pamut), a gyapjuiparban pedig a porrészeket eltávolító gépet (l. Gyapju), végre a [...]

Verrius

Flaccus, római grammatikus, Augustusnak szabadon bocsátott rabszolgája, aki a császár unokáinak oktatásával volt megbizva. Irt egy nagy 20 kötetes munkát, melynek címe: De verborum significatu, mely azonban [...]

Verruca

l. Szemölcs.

Vérsavó

l. Szerum és Vér.

Versend

kisközség Baranya vármegye mohácsi j.-ban, (1891) 1434 német, horvát és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Verseny

gazdasági értelemben az ármegállapításnál a vevőknek és eladóknak azon törekvése, hogy a legelőnyösebb ár mellett köthessék meg ügyleteiket. Az eladók az árak felhajtására törekszenek ugan, de azért, hogy vevőre találjanak, a piacon [...]

versláb (irodalom)

Az időmértékes verselés ritmikai alapegysége; az a legkisebb ritmusegység, amely még magában foglalja a hosszúság-rövidség elemét, de további ilyen egységekre nem bontható. Időértékét morában mérjük. A legtöbb versláb egyben ütem is, [...]

Versláb

l. Láb.

verspár (irodalom)

Párvers.

verssor (irodalom)

Az ütem és a kólon közé eső egység a versritmusban; a modern korban jele az, hogy külön sorba írjuk. (A régebbi költészetben a verssorokat folytatólagosan, prózaszerűen egybeírták.) Különállását fokozza, ha egyben önálló mondat [...]

verstan (irodalom)

Két tudományágazat, a metrika és a prozódia összefoglaló elnevezése. A metrika a metrummal (versmértékkel) és általában a kötött sorfajokkal foglalkozik. A prozódia a metrum kitöltését, nyelvi ritmussá való átalakítását vizsálja és [...]

Verstan

l. Vers.

Vértanu

(lat. és gör. martir), neve azoknak, kik a keresztény hit megvallásáért erőszakos halállal multak ki. Tágabb értelemben V.-k azok is, akiket kínoztak vagy bántalmaztak, nehéz munkára kényszerítettek vagy száműztek keresztény [...]

Vértesi

Arnold, szépirodalmi iró, szül. Egerben 1836 aug. 16., hol atyja (családi nevén Vichlida) a tanítóképző tanára volt; később Miskolcra költözött s V. ott végezte tanulmányait. Már 9-10 éves korában verselgetett, irt Garay nyomán [...]

Vértess

József, tanár és iró, szül. Ipolyságon 1861 jun. 14. A felső iskolákat Bécsben, Münchenben és Budapesten végezte és itt tanári vizsgát tett. Jelenleg a székesfejérvári kereskedelmi akadémián rendes tanár. A hirlapirást korán kezdte és majd [...]

Vértesy

János, XVI. sz.-beli magyar humanista, kinek nevét az egykoruak Janus Vyrthesi Pannoniusnak is irták és akit ezen a néven Ábel Jenő kutatásait megelőzőleg az összes irók összetévesztettek ifj. Vitéz Jánossal. V a Vértesy- [...]

Vertigo

l. Szédülés.

Versláb (irodalom, )

Időmértékes versben két vagy három, es. négy szótagból álló legkisebb ritmikai egység.