Verismus

(lat.), Olaszországban az irodalmi és művészeti realizmus neve.

verizmus (irodalom, művészet)

Verismo: olasz irodalmi irányzat a 19. sz. harmadik harmadában. A pozitivizmus hatása alatt állt, s a naturalizmus egyik válfajának tekinthető. Elveit először De Sanctis és Settembrini fogalmazta meg, s Capuana [...]

Vérkelés

a szervek belsejében nyomás vagy zúzódás folytán keletkezett vérzés, mely gyakran elgenyed; kezelés operativ feltárásból és antiszeptikus szerekkel való öblögetésből áll.

Vérköpés

(haemoptoe), tágabb értelemben a szájból, garatból, gégéből származó vérzéseket is magában foglalja, szűkebb értelemben a tüdőből származó vérzésre vonatkozik. Jellemző reá nézve, hogy köhögéssel ürül ki. A kiürített vér a hörgök váladékában apró [...]

Vérliszt

kitünő kereskedelmi takarmány, melyet a közvágóhidakon összegyülő vér szárítása által nyernek. L. Trágya.

Vérlúgsó

a ferrocianhidrogénsavnak H8FeIV2(CN)12 és a ferriciánhidrogénsavnak H8FeVI2(CN)12 káliumsói. 1. Sárga V., káliumferrocianid, ferrociánkálium, K8FeV2(CN)10 +6 H2O nagy, szép citromsárga szinü, táblaalaku kristályokból áll. Gyárilag [...]

Vermetus

Adans (állat), az elülkopoltyus csigák rendjének egyik neme. Héja odanőtt, fiatal korban toronyforma, később tekervényei elválnak egymástól és sokszor szabálytanaok, közepükön tarajosak, nyilása és fedője kerek, vájt. [...]

Vermeyen

János Kornelisz (Hans mit dem Barte), németalföldi festő, szül. Beverwyckben (Haarlem mellett) 1500., megh. Brüsszelben 1559. Nagyon jóhirü csata-, építészeti és tájkép- meg képmásfestő volt. V. Károly császár szolgálatába lépett, [...]

Verőerek

vagy ütőerek (arteriae), a szivből a vért az egész testbe elvezető ereket V.-nek azért nevezik, mert lüktetésüket a bőrön több helyen ujjal érezni lehet. A szivből való kimenetelüknél a legtágabbak s falzatuk [...]

Verőfény

a festészetben a nap nem közvetlenül reáeső, hanem valamely világos felületről visszaverődő vagy a levegőben szétszórt sugarainak a feltüntetése.

Vérömlés

l. Vérzés.

Veronese

(Caliari) Paolo, olasz festő, szül. Veronában 1528., megh. Velencében 1588 ápr. 19. Caliari Gabriele szobrász fia, Badile Antoniónak volt tanítványa, de különösen a veronai mesterek Cavazzola és Brusasorci hatása alatt [...]

Veronica

Tourn. (növ.), l. Veronikafű.

Veronika

szent, a hagyomány szerint az a jeruzsálemi jámbor nő, ki Krisztusnak a Golgotára vezető úton fátyolát (kendőjét) nyujtotta át izzadságának letörlésére és midőn azt visszakapta, tövissel megkoronázott fejének képe maradt rajta. [...]

Verpelét

nagyközség Heves vármegye egri j.-ban, (1891) 3082 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Környékén terem a V.-ről nevezett jó dohány.

Versalak

l. Vers.

Versalia

(a latin versus szótól, magyarban verzális-nak vagy verzál betünek is mondják), a nagy betük neve; ellentétben vele: kurrens betü a. m. kis betü.

Verseghy

Ferenc, költő és nyelvész, született Szolnokon 1757 ápr. 3., megh. Budán 1822 dec. 15-én. Atyja kir. sóházi tiszt volt, kinek kora halála után anyja gondviselésére maradt. Iskoláit 1766. Pesten kezdte, 1769-től Egerben [...]

Verselés

l. Vers.

Versényi

György, iró, szül. Szucsákban (Kolozs) 1852 febr. 2. Tanult a nagyenyedi és a kolozsvári ref. kollégiumokban és a budapesti egyetem bölcsészeti karán, ahol tanári és doktori oklevelet nyert. 1875-76. helyettes tanár volt a [...]