Száj (os), felvevő része a tápláló csatornának. A szájnyilást az
ajkak (felső és alsó) határolják; ez a nyilás vezet a szájtornácba (az ajkak,
pofa nyálkahártyája és a fogsor közt levő szűk ürbe), a fogsorok után pedig a
tulajdonképeni szájürbe. [...] |
Muszáj (népi) Okvetlenül kell, szükséges. |
Szaján nagyközség Torontál vármegye nagykikindai járásában, (1891)
2259 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. |
Szájfa (növ.), l. Lawsonia. |
Szajkó (állat), l. Árvaszajkó és Mátyás. |
Szajol (Tisza-Sz.), nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai
közép j.-ban, (1891) 1241 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és
postatakarékpénztárral. Itt ágazik el a m. kir. államvasutak budapest-aradi
vonalából a [...] |
Szájzó a hordónak szádájába való csap. |
műszáj (elektronika) Készülék a mikrofon méréséhez. Tartalmaz hangszórót és a mérendő mikrofon és az azt hajtó műszáj pontos helyzetét egymáshoz képest meghatározó tartókat. |
Szajna (földrajz) Az Szajna -franciául Seine- folyó Franciaország területén, az ország legismertebb, legjelentősebb folyója.Neve a kelta Sicauna szóból származik, jelentése "szent folyó". A latin neve Sequana.
A folyó Franciaországban, Burgundiában [...] |
Szájana (Sajana), ind irásmagyarázó (1295-1386). A véda-irodalom
nagy részéhez kommentárokat irt. |
Szájörv (növ.), l. Mohák és Peristomium. |
Szájpad l. Száj. |
Szajtli (a német Seidelből), ezelőtt folyadékmérték, az itce fele =
0,354 lit. |
Szájvas állatorvosi műszer, melynek segélyével az állatok száját
annak megvizsgálása vagy abban végzendő operáció céljából szét lehet feszíteni
és nyitott helyzetben megtartani. Sokféle szerkezetü Sz. ismeretes, leginkább
alkalmasak [...] |
Szájviz l. Fogak (VII. köt. 297. old.). |
Alapzaj (elektronika) (zérusrendű zaj). Olyan zaj, mely a távközlőcsatornában akkor is jelen van, mikor a rendszer egyik csatornájában sem folyik jelátvitel vagy jelzésátvitel. Legfontosabb összetevője a - termikus zaj. Azért nevezik [...] |
echozaj (elektronika) |
Aknaszáj az akna torkának a nyitása, mely
a személyzet biztonsága végett el van zárva, s melynek szintjén a kiszállított,
anyaggal telt szállító edények a kötélről leoldatnak, v. a szállító kasból
kivétetnek. |
Izzajtás általában a fémeknek tüzzel izzóvá hevítése, különösen a
vas- és fémkohászatban, abból a célból, hogy az izzó fémet kalapálással
hengerléssel vagy sajtolással alakíthassák. A vas- és fémgyárakban erre a célra
külön kemencéket (izzító pesteket) [...] |
Fényszáj orrtükör, szutyak; különféle állatoknál, de különösen a
szarvasmarhánál az orrlyukak közötti kopasz, nedves és hideg tapintatu
bőrrészlet. |