zenekar (zene)

Több hangszerre írt művek megszólaltatására alakult együttes. Az európai zenekari hangzáseszmény kialakulását a XV. sz.-i városi és főúri alkalmazásban álló zenekarok szervezésétől kísérhetjük figyelemmel. Ekkor már gyakran [...]

Zenekar

a különféle hangszerek összjátéka; a Z. összetétele idők folytán lényeges változásokon ment keresztül a szerint, amint egyik-másik új vagy javított hangszer polgárjogot nyert. A Z. mai értelemben többféle beosztásu lehet; [...]

Beatzenekar

Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János) (ejtsd: bitzenekar) Memóriaegységek kisegyüttese.

fúvószenekar (zene)

Elsősorban a szabad tér követelményeihez alkalmazkodó, fúvós- és ütőhangszerekből álló együttes, mely főként a térzene fogalomkörébe sorolható műfajok megszólaltatója.

vonószenekar (zene)

Önálló zenekari együttes v. egy teljes zenekar vonós részlege, amely I. és II. hegedűkből, brácsákból, csellókból és nagybőgőkből áll. Hangzásuk jellegzetesen homogén, mégis hatásos effektusok kifejezésére igen alkalmas. Könnyed [...]

katonazenekar (zene)

Fúvós- és ütőhangszerekből álló zenekar, a szabadtéri igényekhez alkalmazkodó fúvószenekar egyik válfaja. A katonazenekarok a 16. sz.-ban, a szervezett zsoldoshadseregekkel együtt jöttek létre, s a 18. sz. óta működnek [...]

kamarazenekar (zene)

20-40 főből álló hangversenyzenekar.

szimfonikus zenekar (zene)

Vonósokból, fúvósokból és ütőhangszeresekből álló nagy létszámú (50-120 fős), teljes zenekar; elsősorban a szimfonikus zene (szimfónia, szvit stb.) megszólaltatója, de hasonló zenekarok működnek az operaházakban és általában a zenés színházban [...]