Normann építészet

lényegében a román építészetből indul ki, de a vidék szerint, melybe a normannok elvetődtek, felvesz bizánci és szaracén elemeket is, mindezeket azonban mihamarább saját eszejárása és ízlése szerint gyúrja át. Szereti a nyugodt, [...]

Frigiai építészet

l. Építészet.

Francia építészet

l. Építészet.

Favázas építészet

az építőművészetnek az a neme, épületeket vagy egészen, vagy nagyobbrészt - a szerkezeti alkotórészeket - fából készíti; az utóbbi a szorosabban vett F. (l. Favázas fal), mig az előbbihez a germán, magyar, szláv, román, ugyszintén [...]

Karoling építészet

a Nagy Károlytól, a VIII. sz.-tól kezdve a X. sz. végéig a frank birodalom germán országaiban divó korai román építési mód. A K.-re általában jellemző: hogy a nehéz félkörü ívet szereti alkalmazni; oszlopait fölül vékokonyabbakra veszi, [...]

Feniciai építészet

l. Építészet.

Kisázsiai építészet

l. Építészet.

Csúcsíves építészet

l. Építészet.

centrális épitészet (építészet)

A hosszanti elrendezésű építményekkel ellentétes architektonikus törekvés; alaprajzi elemei egy központhoz igazodnak.

Mohammedán építészet

l. Építészet.

Vizépítészeti hivatal (hivatal)

teljes címe: Országos vizépítészeti és talajjavító hivatal; szervezték 1891. az 1889. XVIII. t.-c. alapján; az ország legfőbb vizi műszaki hatóságát képezi a földmívelésügyi minisztérium kebelében. A hivatal egy vezetőből, négy [...]

Németalföldi építészet

l. Építészet.

Állam-építészeti hivatal

rendszerint minden megyében az ott működő mérnöki hivatal. Feladata; az állami, megyei és községi közutak építése és fentartása, a középítések tervezése és ellenőrzése. Áll egy főmérnökből mint főnökből, s a szükséghez képest [...]

Összevont intézmény (iskolaépítészeti) (oktatás)

Több oktatási, nev.-i intézmény (pl. óv.-isk.-diákotthon) összevont telepítése funkcionális, építészeti v. működési üzemeltetési szempontok miatt a hatékonyság növelése célkitűzésével. Az összevont intézményben a tagintézmények működhetnek [...]