Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ág arm
ág branch
ág perch
ág shroud
ág snub
ág sprig
ágacska sprig
ágacska twig
ágaktól meg... clear bole
agancs antler
agancs horn
agancs közé... beam
agancs-só salt volati...
agancsát el... to cast its...
agancsát le... to cast its...
agancshegy prong
agancsváltó... deciduous
agár greyhound
agárhas greyhound b...
agárverseny... dogs

Magyar Magyar Német Német
ág Ast (r)
ág & ágazat... Zweig (r)
ág & gally Zweig (r)
ág & gally ... Reis (s)
ág (folyó) Arm (r)
ágacska Ästchen (s)...
agancs Geweih (s)
agár Windhund (r...
agár Windspiel (...
ágas zweigig
ágaskodik aufbäumen (...
aggály Anstand (r)...
aggály Skrupel (r)...
aggastyán Greis (r)
aggaszt bedrücken
aggaszt & i... ängstigen
aggasztó besorgniser...
agglegény Junggeselle...
aggodalom Besorgnis (...
aggódás & a... Sorge (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

A találat 200 darabra szűkítve a(z) "ág" szóra. Szűkítse a keresési feltételt!

Ager

a Traun mellékfolyója. Felső-Ausztriában, Lambachnál ömlik a Traunba. Az A. és Traun közt fekvő földet Agerspitz-nek nevezik.

Agen

(ejtsd: âzsân). 1. Lot-et-Garonnefrancia arrondissementja, területe 1013,07 km2 (1886) 76170lakossal; 9 kantonra oszlik 72 községgel. - 2. A. (lat. Aginnum), az ugyanilyennevű arrondissement fővárosa, a [...]

Agde

(ejtsd: agd), kikötőhely s azagdei kanton fővárosa Franciaország Hérault departementjában, a hajózhatóHérault folyó bal partján, a Földközi tengertől 4 km. a St. Loup kialudttűzhányó 115 m. magas lávaáramán; vas. állomás, (1886) 7575 [...]

Agát

(ásv.), l. Achát.

Ágas

régente 1. a. m. fogas, akasztó, 2. fönt két ágban végződő oszlop vagy támasztófa, s aztán általában oszlop; innen a kútágas; 3. a földbe vert hegyes rúd, keresztbe álló ágakkal, melyekre a frissen lekaszált, nehezebben száradó, [...]

Agár

a házi kutyának egyikfajváltozata, nyulánk, karcsú testtel, hegyes fejjel, vékony és hosszúlábakkal. Meglehetős hosszú, keskeny és felálló fülei csúcsukon aláhajlottak.(L. Kutya.) Szaglása gyenge, ezért főkép csak szemre hajt, [...]

Agác

ágác, agáci (növ.), a koronafa (Robinia Pseudoacacia) népies neve, l. Koronafa.

Ágak

(tengerészet, ném. Gaffel, ol. picco, ang. Gaff ), félvitorlafák, melyek eltérőleg a rendes vitorlafáktól nem vizszintesen, hanem a hajónak hosszvonalában az árbockosár alatt, az árboctörzsnek hátulsó oldalához támasztva, rézsut függnek [...]

Agal

moszat Khinában, gummitszolgáltat a papír összeragasztására; a selyemkendők készítésénél ishasználják.

ágál (színház)

hadonászik, beszédét heves taglejtésekkel kíséri szerepel, játszik, szerepet alakít hevesen érvel valami mellett izgágáskodik, handabandázik; izgat, lázít

Ágál

(lat.) a. m. cselekszik, taglejtéssel beszél.

Ágas

Régen, az alacsony művelésű szőlőkben a támasztó karókat télire kiszedték, és ezeket a szőlő között leszúrt ?Y? alakú ágasfára fektették, megelőzendő azok romlását.

Agág (mitológia)

Agág – ('tüzes') az amalekiták királya (1Sám). Az Úr parancsára, amelyet Sámuel közvetített, Saul1 megtámadta és legyőzte Agágot, de a szigorú parancs ellenére nem ölte meg őt, sem a zsákmányolt állatok javát nem öldöste le. [...]

Agira

(előbb S. Filippo d"Argiro),város Catania olasz kerületben (Szicilia), Nicosiától délkeletre, Salsoközelében. A 650 m. magas sziklán egy normann vár romja áll. A városnak (1881)13,698 lak. van, kik jórészt bányamíveléssel [...]

Ágzug

(növ.), l. Ág.

Ágyús

a. m. tüzér pattantyus katona.

Ágyék

(ágyéktáj, lágyék). Á. s ágyéktáj alatt, a kereszttáj fölött levő és az ágyékcsigolyának megfelelő regiót értik. Közéletben a szeméremtest fölötti tájat, a fan-tájat (regio pubis) is annak nevezik. Lágyék (regio ingvinalis) alatt azonban az [...]

Agyar

(állat), a disznók, különösenpedig a vaddisznók állkapcsaiból kiálló szemfogak. Az alsó állkapocs agyaraisokkal hosszabbak, mint a felsők, kardformán hátrafelé íveltek és igen élesek.A felső állkapcsi agyarak kifelé állanak és fölfelé [...]

Ágyas

egyházi v. polgári házasságon kivül férfival feleségmódra együttélő szerető. A viszony: vadházasság, konkubinátus.

Ágyás

L A halastavaknál az olyan mesterségesen készített sekély helyek; melyek vizi növényzettel belepve, alkalmasak a halak ívására. Különösen az olyan tavakban szükségesek Á.-k, amelyekben fogas süllőt tenyésztenek. Az A. [...]