Agrafa (gör.), Jézusnak az ős keresztény
irodalomban foglalt mondásai, melyek az evangéliomokban nincsenek meg. V.ö.
Resch: A., «Untersuchungen zur Geschichte der altchristl. Litteratur», Lipcse
1889. |
Agrafe (franc.), kapocs, mely főlegruhadarabok összekapcsolására szolgál; átvitt értelemben broche, fibula;továbbá díszítmény, mely különböző építészeti tagozatokat látszólag összefűz; akirurgiában egy fogószerű műszer, mely a [...] |
Agoult (ejtsd: agul); de Flavigny Mária-grófné, Daniel Stern álnév alatt ismert francia irónő, szül. M.-Frankfurtban1805-ben, megh. Párisban 1876. márc. 5. Leánya volt vicomte de Flavigny franciatisztnek, ki az emigráció alatt [...] |
Ágotha János, székely-udvarhelyi festő,
főleg arcképeivel keltett érdeklődést a század harmincas és negyvenes éveiben.
Kiváló műve gyanánt említik V. Ferdinánd királynak 1836-ban készített arcképét,
mely a maros-vásárhelyi kaszinó tulajdona [...] |
Agosta megerősített tengeri kikötőSziciliának szirakúzai kerületben, Szirakúzától északra, 11340 lakossal; egykis szigeten, melyet híd köt össze Sziciliával. Itt esett el 1676 ápr. 29-énRuyter tengernagy a franciák ellen [...] |
Agordo mézőváros (Borgo), az A.-ikerület fővárosa Belluno olasz vidéken, a Cordevole mellett.ACordevole-völgyben gazdag réztelep, melyet a XV.század óta aknáznak. Az államibányában 500 munkás dolgozik, ólmot, vitriolt, ként és évenkint [...] |
Agnano (ejtsd: anyáno), kártékony
kigőzölgés miatt lecsapolt tó Nápoly közelében, mely a Solfatarától keletre
fekvő kialudt tűzhanyó beomlott kráterét töltötte ki. Déli oldalán vannak a San
Germano kéngőz-fürdői, keleti oldalán az u. n. [...] |
Agneni (ejtsd: anyéni) Eugenio, olasz
festő, szül. Sutriban, Róma közelében 1819. Első mestere Coghetti volt. Részt
vett az 1848-iki forradalomban s e miatt menekülnie kellett hazájából.
Párisban, majd Londonban tartózkodott. [...] |
Agnesi (ejtsd: annyézi;) Mária Gaëtana,tudós olasz nő, szül. Milanoban 1718 máj. 16-án, megh. u. o. aTrivulzio-kolostorban 1799 aug. 9-én. Nagy jártassága volt a nyelvekben és aszámtanban s 1750-52 a bolognai egyetemen a számtan [...] |
Agnone (ejtsd: anyóne), város Campobasso
kerületben Olaszországban, a Trigno folyó felső völgyében, (1881) 6243 lak. kik
főleg réz-, acél- és arany-áruk készítésével foglalkoznak. |
Agogna (ejtsd: ágonyá), folyó
Piemontban, hossza 105 kilom. Az Alpesek alján az Ortató és a Lago maggiore
közt ered s Lomello alatt szakad a Póba. |
agónia haláltusa, haldoklás |
Agónia (gör.), halálküzdelem. Tartama ahalál okától és a beteg erőbeli állapotától függ. A halálkűzdelem legfeltünőbbtünete a lassú, egyenetlen, erőltetett lélegzés, melyet gyakran a váladékkalmegtelt hörgőkben keletkező hang - [...] |
Aglaia a Charisok egyike. L. Charisok. |
Ágkacs l. Kacskaringó. |
Agnolo (ejtsd: anyolo) Baccio d". olaszműépítész és fametsző szül. Firenzében 1462. megh. u. o. 1543. ő készítette aSanta Maria Novella-ban berakott famunkákban a karzati székeket, afafaragványokat a tanácsterem mennyezetén és a [...] |
Ághely a fán olyan hely, hol a törzsből
az ág kiindult. Zárt erdőben, a törzsön az alsó ágak, világosság hiánya miatt
akkor, amikor a törzs még vékony s az ágak gyengék, elszáradnak és lehullanak;
a törzs A.-k nélkül fejlődik s [...] |
Aghânî (voltakép: Kitab al-aghânî, azaz:«Az énekek könyve»), az iszlam első háromszázadbeli kuturhistóriajának egyikleggazdagabb kútforrása. Szerkesztette az Irakból származottAbu-l-Faradzsal-lszfahânî (szül. 897, megh. [...] |
Aghrim falu Irhonban (Galway). Itt
győzött III. Vilmos 1691 jul. 12-én II. Jakab felett. |
Ággöcs a fa törzse v. vastagabb ágak
anyagába harántosan benőtt ágak, melyek a szerfa szilárdságát és értékét
nagyban csökkentik. Fenyőfáknál különösen sürüen találni. Az asztalos rendesen
kiveri v. kifurja az ággöcsöt és helyettesíti [...] |