Élőviz Az usztatásnál, mielőtt a fabedobáshoz fognának, E.-t
eresztenek ki a vizgyüjtőből, melynek célja a zátonyokat beborítani, a
mélyedéseket kitölteni, a mederben lévő főakadályokat, - nagyobb köveket -
elborítani, szóval a [...] |
Élőviz a folyó viz, ellentétben az állóvizzel. Ez elnevezés vagy
hasonlat utján onnan származott, hogy a folyóviz is mozog, helyét változtatja
éppen ugy, mint az állatok, amig élnek; vagy talán inkább éltető vizet jelent
éppen ugy, mint az ivóviz [...] |
előszó (irodalom, színház) Rövid bevezetés a mű elején, melyben a szerző a mű céljáról,
megírásának, kiadásának
körülményeiről ad tájékoztatást. |
Előtag (nyelvtan) Összetett szónak az első helyen álló tagja, illetve összetett mondatnak ilyen tagmondata. |
Előtér Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Tüzérségi gyakorlóterep bejáratánál kialakított terület. |
Elővéd (Katonai) Csapat biztosítására előreküldött kisebb egység. |
előrím (irodalom) Az alliterációnak az a válfaja, amelyben a szókezdő magánhangzók azonosak, ill. a szókezdő
mássalhangzók mellett a magánhangzók is összecsengenek. |
Élősdi (lat. parasita), aki mást kihasznál, annak költségére eszik,
iszik. - É-állatok l. Élősködő. |
előidő A kambrium előtti földtörténeti időszak. |
elixír (orvostudomány, vegyészet) csodaszer
az emberi életet állítólag meghosszabbító varázsital
gyógyszer vívőanyagául használt édesített, aromás szeszes folyadék |
elidál (nyelvészet) kihagy, kiküszöböl
hangot kivet, kilök |
Életfa Vallásos eredetü aszir diszítmény. Közepét pálmalevelekkel
koronázott fatörzs képezi melyből jobbra, balra szalagként
egymásba fonódó galyak nőnek ki; a fonadék csomópontjait szintén pálmalevelek
diszítik. Az aszir domboru műveken [...] |
Életfű vagy élet füve, életillat (növ.), a Teucrium marum L. neve.
Apró, gyakran ültetett bokrocska. Európa déli részén honos; valamennyi része
erős mastixkámforszagu, keserü, csipős, füszeres izü. Száraz füve (Herba mari
veri) [...] |
Éleskő várrom Nyitra vmegyében; hajdan a Jakusicsok, később a Révay
és Czobor család birtoka; ma csak csekély maradványa áll fenn. |
Elered Nevető lexikon szerint (Juhani Nagy János)
Esővel kapcsolatos ige, akkor használatos, amikor a zivatar más tájak felé elvonul, s újra kisüt a nap. |
elégia (irodalom, zene) időmértékes disztichonban írt antik epikolírai műfaj.
az
elégikusság domináns jegyeit
magán viselő költemény.
A római költészetben kialakult lírai műfaj. Az elégia melankolikus hangulatú,
emlékező
jellegű, hol fáradt [...] |
Elvira Direkt termő fehér szőlőfajta. |
Előtét (elektronika) |
Elévül (jog, sajtó) Idejét múlja, elveszti időszerűségét. Idővel elveszti fontosságát. Bizonyos idő leteltével érvényét veszti. |
Előjog (általános) Kiváltság, privilégium. |