Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
indiai Hindoo
indiai Hindu
indiai brah... banian
indiai durv... tat
indiai füge... banyan
indiai légg... banyan
indiai meny... mongoose
indiai tölg... teak
indián redskin
indián assz... squaw
indián csec... papoose
indián férf... buck
indián harc... brave
indián őzbő... moccasin
indián sáto... tepee

Magyar Magyar Német Német
India Indien
indiai & hi... indisch
indián indianisch
indián (emb... Indianer (r...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

India

Ázsiának DK-i két félszigete és a hozzájuk tartozó szigetcsoportok. A két félszigetet egymástól a Bengáliai-öböl választja el. A nyugatit Elő-Indiának, a keletit Hátsó-Indiának vagy Indo-Khinának hivják. A hozzájuk tartozó szigetcsoportokat Szunda-, Molukki- és Filippi-szigeteknek (l. o.) hivják. Nyugat I.-nak (l. o.) hivják a középamerikai szigetvilágot is.

I. Elő-India.

Felület. Elő-I. csaknem egészen brit birtok, egyenlő oldalu háromszögként nyulik be a tengerbe, oldalainak hossza körülbelül 3000 km. É-i része a Himálajára támaszkodik, K-i és Ny-i részét tengerek mossák, amazt a Bengáliai-öböl, emezt az Arab-tenger. Legdélibb pontja a Komorin-fok (é. sz. 8° 4"20""), legészakibb a Gilgit-völgy vége (36°), legnyugatibb a Monza-fok (64° 18" Páristól), legkeletibb Brahmakundnál (95°). Míg a khinai birodalomtól a Himálaja-hegyrendszer, ÉNy-on Afganisztántól a Szefidkoh, a Szolimánlánc, Beludsisztántól ez és a Hala v. Brahui, ÉK-en végre Birmától a Naga, Patkoi, Barel stb. hegyek vágysztják el. Ezen határok közt, bele nem számítva a sziget függelékeit (Cejlont stb.), területe 3 794 994 km2, ebből esik az angol adminisztráció alatt álló területekre 2 348 429, a brit hűvérállamokra 659 241, a félig független államokra 783 436, a portugál birtokokra 3380 és a francia birtokokra 508 km2. Elő-I. 400-1000 m. magas, alacsony partoktól körülfögött fensik, amelyet széles alföld köt a tibet-himálajai hegyrendszerhez. E szerint rajta 3 részt lehet megkülönböztetni: a) az ÉNy-on, É-on és ÉK-en emelkedő hegyeket, b) a sikságot és c) a fensikot. A Himálaja 2500 km. hosszuságban az Insutól a Dihongig szolgál Elő-I. É-i határául, D-i oldala és D-i egyszersmind legtermékenyebb völgyei még Indiához tartoznak. Bár számos, különböző nagyságu (a Bara-Lacsa 4928 m., az Ibi-Ganim 6235 m.) hágó vezet át rajta, nagyobb seregekre nézve mégis járhatalna akadályul szolgál. A Himálaja Ny-i végében a Hindu-kus végső ágai a Szefid-koh, a Szokimán- és Hala-lánc, az afgán fensiknak az Indus Ny-i partján elhuzódó lejtői emelkednek, amelyeken a Khajber, Bolan és Harnaihágók vezetnek át. A Gangeszi-lapály, the Plains, az alsó Indus, Gangesz és a Brahmaputra környékét foglalja magában, hossza 2800, szélessége 150-500 km. és területe 775 500 km2; legnagyobb magassága sem éri el a 300 m.-t. A Gangesz és Indus közti vizválasztó, amely csak Delhinél emelkedik dombokká, 2 részre, a K-i termékeny és a Ny-i érszre osztja. Ez utóbbi csak az 5 folyam vidékén termékeny; a Gara-Indus és az Aravalli-hegyek közt elterülő része a Tharra vagy Thara nevü sivatag, amelyet a tengertől a nagy Kacsi-laguna választ el. A Gangesz-lapály északi része, amelyet a Himálajától a Szivalik és Szel nevü közepes (1000 m.) magasságu hegyek választanak el, mocsáros és Terai nevet visel. A Szivelik, Sel és Himálaja közti völgyek a termékeny Dhun. A Gangesz-lapálytól a Komorin-fokig elnyuló, átlag 600-1000 m. magas, az Amamudiban (2693 m.) kulmináló fensik a lapályból Gvaliortól Mirzapurig elnyuló félkörben emelkedik ki; É-i részét az angolok Közép-I.-i fensiknak hivják. D-i szergélye a Vindja (legfölebb 650 m.), ennek K-i folytatásai a Bander- és Kaimur-hegyek, Ny-i nyulványai a Dunger- és Szalambar-hegyek; ÉNy-i szegélye pedig az Aravalli-hegyek, amelyeknek legmagasabb csúcsa a D-i végökben elszigetelen álló, hires Abu (1155 m.). A Himálaja főtömege gránitból, gnájszból, palás kőzetekből áll. A Szeláncot a legkülönbözőbb geologiai (a szilurt-, karbon-, triasz-, jura- és kréta-) korszakok képződményei alkotják. A Gangeszlapály az eocen-korszakból való; rajta vastag (néhol 144 m.) alluviumréteg terül el és a Tharr-sivatagot sok helyen homok borítja, anélkül hogy valaha tengerfenék lett volna. A Vindja-hegység őskőzetekből áll; a Dekánon a gnájsz alapot óriási kiterjedésben (500 000 km2) borítja trapp; végül a Nilgirri és Animaleh-hegyek gnájszból és porfirból állanak.

A faji, vallásos és nyelvbeli különbségekhez járul Elő-I. lakói közt a foglalkozás szerinti merev elkülönítés is. A hinduknál régi kasztok (brahminok, ksatriják, vaisiák és szudrák) még csak névleg állanak fenn; helyökbe a kasztok számos alosztálya keletkezett, amennyiben csaknem minden foglalkozási ág külön kaszttá merevült, melyből ritkán lép ki valamely egyén. Az ÉNy-i tartományokban 307-et, Bengáliában több mint ezeret és Madraszban 7000-et különböztetnek meg. Az 1881-iki népszámlálás szerint volt 13 730,045 brahmin, 7 107,828 radsput, vagyis ksatrija-utód, 10,47 millió khamar (napszámos), 7, 14 kunbu, a szudrák egy alfaja, 4,63 ahir (állattenyésztő), 4,06 kurmi stb. Az ipar még nagyobbrészt csak házi ipar; a gyáripar az erős angol verseny miatt csak lassan fejlődik. Mint házi és mint gyáripar is legjelnetékenyebb a pamutfonás és szövés. A britek térfoglalása után egyik nemzetgazdasági ág sem emelkedett olyan rohamosan, mint a bel- és külkereskedelem. Az utak és kikötők építése, a tőkebefektetés itt éreztették legnagyobb mértékben a hatásukat. Mig 1877. 7322 angol mfd. volt a vasuti vonalak hossza, 1893. 18,042 mfd.-re emelkedett. Még nagyobb lendületet vett a külkereskedelem. Mig az 1861-68-iki átlagban az évi bevitel 465,64 millió, a kivitel pedig 552,47 millió rupiát tett ki, az 1892-93. évben a bevitel értéke volt 832,75, a kivitelé 1135,54 millió rupia; ebből esett a kivitelben Bengáliára 254,86, Birmára 54,65, Madraszra 53,64, Bombayre 397,43 és Szindhre 35,54; a kivitelben Bengáliára 422, Birmára 92,35, Madraszra 112 53, Bombayre 465,79 és Szindre 41,85 millió rupia. A legnagyobb értéket képviselő árukat a 615. oldal elején levő táblázat mutatja.

II. Hátsó-India.

Hátsó- v. Utó-Inida v. Indo-Khina a legkeletibb fekvésü félszigete D.-Ázsiának. Ny-on az Indiai-oceán, amely itt a Martaban- vagy Pegul-öblöt képezi; K-en a Khinai-tenger határolja, amelynek öblei a Sziami és Tonkingi; ÉNy-on Elő-I.-val és É-on Khinával határos. Külön félszigete a Malakka-félsziget (l. o.). Az egyedüli független ország Hátsó-I. középső részét foglalja el, Sziamnak (l. o.) hivják. A Ny-i rész Birma (l. o.) angol, a K-i rész Annam (l. o.), Tonking (l. o.) Kambodsa (l. o.) és Kokinkhina (l. o.) francia birtokok; Malakka (l. o.) részint apró független, részint az angoloknak fensősége alatt álló fejedelmek uralma alatt áll, részint Straits settlements néven közvetetlen angol birtok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is