Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
IndiaÁzsiának DK-i két félszigete és a hozzájuk tartozó szigetcsoportok. A két félszigetet egymástól a Bengáliai-öböl választja el. A nyugatit Elő-Indiának, a keletit Hátsó-Indiának vagy Indo-Khinának hivják. A hozzájuk tartozó szigetcsoportokat Szunda-, Molukki- és Filippi-szigeteknek (l. o.) hivják. Nyugat I.-nak (l. o.) hivják a középamerikai szigetvilágot is. I. Elő-India. Felület. Elő-I. csaknem egészen brit birtok, egyenlő oldalu háromszögként nyulik be a tengerbe, oldalainak hossza körülbelül 3000 km. É-i része a Himálajára támaszkodik, K-i és Ny-i részét tengerek mossák, amazt a Bengáliai-öböl, emezt az Arab-tenger. Legdélibb pontja a Komorin-fok (é. sz. 8° 4"20""), legészakibb a Gilgit-völgy vége (36°), legnyugatibb a Monza-fok (64° 18" Páristól), legkeletibb Brahmakundnál (95°). Míg a khinai birodalomtól a Himálaja-hegyrendszer, ÉNy-on Afganisztántól a Szefidkoh, a Szolimánlánc, Beludsisztántól ez és a Hala v. Brahui, ÉK-en végre Birmától a Naga, Patkoi, Barel stb. hegyek vágysztják el. Ezen határok közt, bele nem számítva a sziget függelékeit (Cejlont stb.), területe 3 794 994 km2, ebből esik az angol adminisztráció alatt álló területekre 2 348 429, a brit hűvérállamokra 659 241, a félig független államokra 783 436, a portugál birtokokra 3380 és a francia birtokokra 508 km2. Elő-I. 400-1000 m. magas, alacsony partoktól körülfögött fensik, amelyet széles alföld köt a tibet-himálajai hegyrendszerhez. E szerint rajta 3 részt lehet megkülönböztetni: a) az ÉNy-on, É-on és ÉK-en emelkedő hegyeket, b) a sikságot és c) a fensikot. A Himálaja 2500 km. hosszuságban az Insutól a Dihongig szolgál Elő-I. É-i határául, D-i oldala és D-i egyszersmind legtermékenyebb völgyei még Indiához tartoznak. Bár számos, különböző nagyságu (a Bara-Lacsa 4928 m., az Ibi-Ganim 6235 m.) hágó vezet át rajta, nagyobb seregekre nézve mégis járhatalna akadályul szolgál. A Himálaja Ny-i végében a Hindu-kus végső ágai a Szefid-koh, a Szokimán- és Hala-lánc, az afgán fensiknak az Indus Ny-i partján elhuzódó lejtői emelkednek, amelyeken a Khajber, Bolan és Harnaihágók vezetnek át. A Gangeszi-lapály, the Plains, az alsó Indus, Gangesz és a Brahmaputra környékét foglalja magában, hossza 2800, szélessége 150-500 km. és területe 775 500 km2; legnagyobb magassága sem éri el a 300 m.-t. A Gangesz és Indus közti vizválasztó, amely csak Delhinél emelkedik dombokká, 2 részre, a K-i termékeny és a Ny-i érszre osztja. Ez utóbbi csak az 5 folyam vidékén termékeny; a Gara-Indus és az Aravalli-hegyek közt elterülő része a Tharra vagy Thara nevü sivatag, amelyet a tengertől a nagy Kacsi-laguna választ el. A Gangesz-lapály északi része, amelyet a Himálajától a Szivalik és Szel nevü közepes (1000 m.) magasságu hegyek választanak el, mocsáros és Terai nevet visel. A Szivelik, Sel és Himálaja közti völgyek a termékeny Dhun. A Gangesz-lapálytól a Komorin-fokig elnyuló, átlag 600-1000 m. magas, az Amamudiban (2693 m.) kulmináló fensik a lapályból Gvaliortól Mirzapurig elnyuló félkörben emelkedik ki; É-i részét az angolok Közép-I.-i fensiknak hivják. D-i szergélye a Vindja (legfölebb 650 m.), ennek K-i folytatásai a Bander- és Kaimur-hegyek, Ny-i nyulványai a Dunger- és Szalambar-hegyek; ÉNy-i szegélye pedig az Aravalli-hegyek, amelyeknek legmagasabb csúcsa a D-i végökben elszigetelen álló, hires Abu (1155 m.). A Himálaja főtömege gránitból, gnájszból, palás kőzetekből áll. A Szeláncot a legkülönbözőbb geologiai (a szilurt-, karbon-, triasz-, jura- és kréta-) korszakok képződményei alkotják. A Gangeszlapály az eocen-korszakból való; rajta vastag (néhol 144 m.) alluviumréteg terül el és a Tharr-sivatagot sok helyen homok borítja, anélkül hogy valaha tengerfenék lett volna. A Vindja-hegység őskőzetekből áll; a Dekánon a gnájsz alapot óriási kiterjedésben (500 000 km2) borítja trapp; végül a Nilgirri és Animaleh-hegyek gnájszból és porfirból állanak. A faji, vallásos és nyelvbeli különbségekhez járul Elő-I. lakói közt a foglalkozás szerinti merev elkülönítés is. A hinduknál régi kasztok (brahminok, ksatriják, vaisiák és szudrák) még csak névleg állanak fenn; helyökbe a kasztok számos alosztálya keletkezett, amennyiben csaknem minden foglalkozási ág külön kaszttá merevült, melyből ritkán lép ki valamely egyén. Az ÉNy-i tartományokban 307-et, Bengáliában több mint ezeret és Madraszban 7000-et különböztetnek meg. Az 1881-iki népszámlálás szerint volt 13 730,045 brahmin, 7 107,828 radsput, vagyis ksatrija-utód, 10,47 millió khamar (napszámos), 7, 14 kunbu, a szudrák egy alfaja, 4,63 ahir (állattenyésztő), 4,06 kurmi stb. Az ipar még nagyobbrészt csak házi ipar; a gyáripar az erős angol verseny miatt csak lassan fejlődik. Mint házi és mint gyáripar is legjelnetékenyebb a pamutfonás és szövés. A britek térfoglalása után egyik nemzetgazdasági ág sem emelkedett olyan rohamosan, mint a bel- és külkereskedelem. Az utak és kikötők építése, a tőkebefektetés itt éreztették legnagyobb mértékben a hatásukat. Mig 1877. 7322 angol mfd. volt a vasuti vonalak hossza, 1893. 18,042 mfd.-re emelkedett. Még nagyobb lendületet vett a külkereskedelem. Mig az 1861-68-iki átlagban az évi bevitel 465,64 millió, a kivitel pedig 552,47 millió rupiát tett ki, az 1892-93. évben a bevitel értéke volt 832,75, a kivitelé 1135,54 millió rupia; ebből esett a kivitelben Bengáliára 254,86, Birmára 54,65, Madraszra 53,64, Bombayre 397,43 és Szindhre 35,54; a kivitelben Bengáliára 422, Birmára 92,35, Madraszra 112 53, Bombayre 465,79 és Szindre 41,85 millió rupia. A legnagyobb értéket képviselő árukat a 615. oldal elején levő táblázat mutatja. II. Hátsó-India. Hátsó- v. Utó-Inida v. Indo-Khina a legkeletibb fekvésü félszigete D.-Ázsiának. Ny-on az Indiai-oceán, amely itt a Martaban- vagy Pegul-öblöt képezi; K-en a Khinai-tenger határolja, amelynek öblei a Sziami és Tonkingi; ÉNy-on Elő-I.-val és É-on Khinával határos. Külön félszigete a Malakka-félsziget (l. o.). Az egyedüli független ország Hátsó-I. középső részét foglalja el, Sziamnak (l. o.) hivják. A Ny-i rész Birma (l. o.) angol, a K-i rész Annam (l. o.), Tonking (l. o.) Kambodsa (l. o.) és Kokinkhina (l. o.) francia birtokok; Malakka (l. o.) részint apró független, részint az angoloknak fensősége alatt álló fejedelmek uralma alatt áll, részint Straits settlements néven közvetetlen angol birtok. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|