Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Indiai oceá... ----

Magyar Magyar Német Német
Indiai oceá... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Indiai oceán

a világtengerek egyike. É-on Persia, Elő- és Hátsó-India, Ny-on Arábia, Afrika és a 20-ik K-i délkör, D-en a sarkkör, K-en Hátsó-India, Szumátra, Jáva szigetek és Ausztrália határolja. K-en a Nagy-, Ny-on az Atlanti-oceánnal áll összeköttetésben. Területe 74 011 717 km2. Egyes részei: K-en a Timori- vagyis Arafura-tenger; Elő- és Hátsó-India közt a Bengáliai-öböl, melyet a Malakba-szoros a Nagy-oceánhoz köt; Elő-India és Arábia közt az Omani- vagyis Arab-tenger; ennek É-i ága a Persa-öböl, melybe az Ormuz-szoros vezet be, Arábia és Afrika közt az Adeni-öböl, a Bab-el-Mandeb-szoros és a Vörös-tenger. Szigetei aránylag nem számosak; legnagyobb az afrikai part mellett fekvő Madagaszkár; ennek mintegy függelékei terülnek el K-re a Mascarenhak, amelyek a Bourbon, Mauritius és Diego Rodriguezből állanak, és Ny-ra a Komorok. Madagaszkártól ÉK-nek fekszenek az Amirantok, Seychellesek és a Guardafui-foknál Szokotra. Elő-India d-i végében van Cejlon, a Malabar-parttal szemben a Lakkedivák, Maledivák és Csagosz-szigetek; a Bengáliai-öbölben az Andamanok és Nikobarok meg egyéb apró szigetek csaknem Szumátra ÉNy-i végéig nyulnak; K-en vannak még a Kókusz- vagy Keeling-szigetek; végre a legdélibbek: Uj-Amsterdam, Szt. Pál, Kerguelen, Macdonald, Crozet, Prince Edward és Marion. Ázsiából beletorkolló nagyobb folyók a Szaluen, Iravadi, Brahmaputra, Gangesz, Godavari, Krisna, Nerbada, Indus és Satt-el-Arab; Afrikából a Dsuba, Rovuma, Zambezi és Limpopo. Fenekének alkatára nézve jellemző, hogy a k. h. 90°-tól K-re mélysége igen nagy (4-5000 m.), Ausztrália felé azonban hirtelen emelkedik; csekélyebb a mélysége D-en is, ahol a Crozet stb. szigetek fekszenek. Mig átlagos mélységét 3600 m.-re becsülik, legnagyobb mélységet 6205 m.-t ad d. sz. 11° 22" és a k. h. 116° 50" alatt találták. A szél járását tekintve, az I.-ban 5 védéket különböztetnek meg: a d. sz. 35°-tól D-re Ny-i és ÉNy-i szelek járnak; a d. sz. 35 és 25°-a közt változó szelek és a DK-i passzát fuj; a 10° és az egyenlítő között ismét a változó szelek és a szélcsend öve van; végre az egyenlítőtől É-ra a DNy-i és ÉK-i musszonok fujnak. Az orkánok és ciklonok aránylag gyakoriak: nov. és máj. között Mauritius és Uj-Amsterdam között; ugyanazon időben Ausztrália ÉNy-i partjain; jun. és nov. közt a Bengáliai-öbölben; juniusban az Adeni-öbölben; áprilisban a Jóreménység-fokánál. Az áramlatok közül a jelentékenyebbek: a Ny-i egyenlítői áramlat, mely a keleti hosszuság 100° körül kezdődik, a d. sz. 3-23° közt folyik naponkint 12-60 tengeri mértföldnyi sebességgel, Madagaszkár É-i végében a madagaszkári és mozambiki áramlattá ágazik; ez utóbbi az afrikai partot követi D-felé, 24-96 tengeri mértföldnyi sebességüvé válik és D-i részében Agulhas-áramlatnak hivják. A madagaszkári áramlat a d. sz. 35°-on tul lassan kint K-i irányuvá lesz és az egyenlítői áramlattal ellenkező irányt követ. Ausztrália Ny-i partján egy hideg áramlat É-i irányt követ. Az Arab-tengerben és a Bengáliai-öbölben a viz mozgása a monszunok irányát követi. Az uszó jég szept. és okt. hónapokban a d. sz. 36°-ig jut föl. A legtöbb sót tartalmazó vizet az Arab-tengerben találták. Mióta a Szuezi-csatorna megnyilt és Európa népei K.-Indiával, K.-Ázsiával és Ausztráliával sürübb összeköttetésbe jöttek, az I.-ban a hajóforgalom nagyon megélénkült. Mig az európai vitorlás hajók még mindig a Jóreménység-fokának megkerülésével jutnak el az I.-ba, a gőzösök a Szuezi-csatornán át keresik azt föl; a postahajók Szueztól Adenig 5, Adentől Kolombóig 7-8, Kolombótól Szingapurig 7, Adentől Bombavig 6, Adentól Zanzibarig 7, Adentől Mauritiusig 8, Kolombótól Melbourneig 19, Fokvárostól Uj-Zeelandig pedig 24 napot számítanak. Az európaiakra nézve azelőtt fontos cethalászat jelenleg minden jelentőségét elvesztette. Az ókoriak az I.-t Erythraei-tengernek nevezték. Az első földközi-tengermelléki nép, amely hajóival oda behatolt, a feniciai volt. Jóval későbben Darius tengernagy, Scylax és még később Nearchos jártak rajta hajóikkal. Hippalus, egyiptomi görög hajós időszámításuk első századában először merte elhagyni a partokat és átszelni K-felé a tengert. A római birodalom megdőlése után az arabok és abissziniaiak voltak az I. urai mindaddig, amig a portugálok Afrika körülhajózása után őket onnan ki nem szorították és az európaiakat tették annak urává. V. ö. Imray and Jenkins, The Indian Ocean Pilot (1881); Findlay, The Indian Ocean (1882); Service hydr. de la marine française, Océan Indien (1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is