Indre

(ejtsd: e?dr), l. 250 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Lirenak Franciaországban; Cher és Creuse határán a gránit és gnájszból álló Saint-Marion (508 m). nevü dombokon ered; egyik ága a Vieux Cherbe folyik, a másik, nagyobbik, a Port-Boulet alatt a Loireba. Nem hajózható, csendes folyásu; legnagyobb mellékvize az Indroye v. Petite Indre (55 km.). - 2. I., département Franciaország középső részéen Loir-et-Cher, Cher, Creuse, Haute-Vienne, Vienne, Indre-et-Loire között, 6795 km² területtel, (1891) 292 868, 1 km²-re 42 lak. I. nagy sikság, amely NyÉNy-felé lejtősödik; D-en, a La Marche-hegyek ágaiban (Fragne 459 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Benne megkülönböztetik a Boischaut (É-on és D-en) nevü erdős, a Brenne (D-en) nevü mocsáros és a Berryi Champagne (középen) nevü egyhangu vidéket. Vizei: a Cher, az Arnon, Fouzon és Modonnal; az Indre az Igneray és Indroyejal; a Vienne az Anglinnel és a Claize. Éghajlata mérsékelt; Chateaurousben középhőmérséklet 12°; a Brenne mocsarai miatt nagyon egészségtelen; az évi esőmennyiség: 586 mm. A fő foglalkozás a földmivelés. 1892. termett 101 580 ha.-on 1 168 012 hl. buza, 9552 ha.-on 101 060 hl. rozs, 20 095 ha.-on 261 235 hl. árpa és 90 644 ha.-on 1 350 300 hl. zab. Az 1882-91. átlagban 156 067 hl., 1892. azonban csak 84 557 hl. bort szüreteltek. Fontos terméke még a cukorrépa és szelid gesztenye (évenként mintegy 80 000 hl.). Legvirágzóbb a juhtenyésztés (560 000); a basberryi juhok gyapjujoknál és izletes husuknál fogva jó hirnek örvendenek. Legfontosabb ásványországi termék a vas, továbbá a litográfiai és a malomkó meg a kaolin. Legjelentékenyebb iparág a vasipar és a ruházati ipar (Écueillé, Blanc stb.), a posztószövés (Argenton, Chateauroux stb.), a posztószövés (Argenton, Chateaurous stb.), a dohány- és bőrgyártás, a malom- és porcellánipar. A mai département-t Berry (610 000 ha.), Orléannais (50 000 ha.), La Marche (15 000 ha.) és Touraine (4500 ha.) részeiből alkották. Járásai: chateauroux, Issoudun, Le Blanc és Le Chatre. Fővárosa: Chateauroux. V. ö. lejosne, Géogr. phys., hist. et descr. du département de 1"I. (1869); Joanne, Géogr. du dép. de 1"I. (1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon