Indukciós mérleg

Hughestől szerkesztett készülék, mely érzékenységénél fogva alkalmas arra, hogy általa a fémek molekuláris szerkezetének még igen csekély különbségeit is észre lehessen venni. Áll négy dróttekercsből, melyeknek mindegyike 100 m. hosszu drótot tartalmaz. Ezek kettenkint egy-egy függélyesen álló kemény papir-, ebonit- vagy üvegcsőre vannak csusztatva. A felső két tekercs egy galvánteleppel és egy óra talapzatán álló mikrofonnal zárt áramkört képez, az alsó két tekercs pedig telefonnal van körbe kapcsolva. A felső két tekercs menetei ugy vannak vezetve, hogy a rajta áthaladó áramok az alsó két tekercsben egymással ellenirányu áramokat gerjesztenek; ezek a tekercsek közti távolságok kellő szabályozásánál egymást lerontják s igy a telefonban hangot nem indíthatnak. De mihelyt az egyik csőbe fémdarabot teszünk, az ebben indukált áramok az alsó két tekercs indukált áramainak egyensúlyát megzavarják s a telefonban az óra ketyegése hallhatóvá válik. Különböző fémekből egyenlő nagyságu és alaku darabok a csőnek ugyanazon helyére téve, különböző mértékben befolyásolják az indukált áramokat s a hang a telefonban különböző erőben hallható. A készülék segítségével hamis fémpénz az igazitól igen könnyen megkülönböztethető, de elég érzékeny arra is, hogy különbséget mutasson az uj és használat által lekoptatott fémpénz között. Hogy a fémek (jó vezetők) az I.-re észrevehető hatást gyakoroljanak, nem is szükséges, hogy a cső belsejében tétessenek, elégséges, hogy a készülékhez bizonyos kisebb távolságba, leginkább pedig egyik cső tengelyének meghosszabbításába kerüljenek. Ezáltal az I. a sebész kezében is hasznos műszerré válik, miután lősebeknél a golyó keresésére használható.

Forrás: Pallas Nagylexikon