Indus-territorium

(Indian territory), eredetileg az indusoknak, de most már részben fehérektől is ellepett része az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Colorado, Kansas, Misszuri, Arkansas, Texas és Uj-Mexikó közt, beleszámítva a rezervációkat is, 174 582 km² területtel, 186 490 lak. Halmos sikság, amelybe a Wichita és Ozark hegyek ágai nyulnak be; az egész terület K-felé lejtősödik. Folyói számosak; a legnagyobbak: az Arkansas, amely a Neszkatungát, a Salt Forkot, Cimarront és a két Canadian-rivert s a Red-river, amely a Washitát veszi föl. Az éghajlat meleg, az évi hőmérséklet 15°; sok helyen száraz. A főfoglalkozás az állattenyésztés és a földmivelés. Szénbányák a K-i részen vannak. Az I. eredetileg kizárólag az indusoknak volt fentartva; 1889 febr. 1. azonban éppen a közepén a fehérek számára külön területet, Oklahomát hasították ki belőle, melyet 1891. már megnagyobbítottak. A főbb indus-törzsek, melyek nagyobbára kényszer utján telepítettek ide, a csirokik ÉK-en szeminolok Ny-on, csikkaszauk D-en, csoktauk DK-en, krikkek középen, quapauk, csaunik és sznekák ÉK-en; összes számu: 78 503. Mindezen törzsek saját szokásaik és törvényeik szerint élnek, bár számos fehérbőrü telepedett meg közöttük; sokan földmivelők. Tahlequahban (1200 lak.) a washingtoni mintájára alkotva törvényhozó testületük is van; templomokkal, iskolákkal rendelkeznek és a köztük legnagyobb tekintélynek örvendő csirokik saját nyelvükön ujságot is adnak ki. Az Egyesült-Államok kormánya csak akkor avatkozik ügyeikbe, ha fehér embernek okoznak kárt. Főbb helyeik még: Muscogee (2000 lak.), Lehigh (3000 lak.), Mc Allister (3000 lak.), A kereszténység gyorsan terjed közöttük. Nagy területeket foglaltak el az I.-ból a vasutak.

Forrás: Pallas Nagylexikon