Indus

(indián), az amerikai ősbenszülöttek neve. Ugy az indián, melyet a németek használnak, mint az I. elnevezés tévedésen alapszik. Kolumbus Kristóf tudniillik azt vélte, hogy Amerika felfedezése alkalmával Indiát fedezte fel. Innen eredt az ősbenszülöttek (1. Amerikai benszülöttek) I. neve. Ázsia v. Kelet-India benszülötteit indek-nek (l. o.) nevezzük. E helyen a következő I.-törzseket soroljuk elő:

Apacsok (Apaches), hajdan igen vad és nagyszámu néptörzs, melyben több osztályban a Colorado, Gila és Rio Grande de Norte folyók mellékein, Uj-Mexiko, Arizona és északi Mexiko vidékein laktak s az athabasca családhoz tartoztak. Mint vadászatból és rablásból élő lovas nép, a jelenkorig igen ellenséges állást foglaltak el a fehérekkel és műveési kisérleteikkel szemben. Csak a mult évtizedben sikerült az Egyesült-Államok kormányának az apacsok nagy részét rezervációkon (benszülötteknek fentartott területek) letelepíteni, még pedig Arizonában 4550, Uj-Mexikóban 1600 és az indián területen 337-et. V. ö. Buschmann, Das Apache, Berlin; Browne, Reisen in das Apachenland, Jena. - Az apalacsok (apalachok), akik a maszkokik vagy creekek nemzetségének egy ágát képezik. Ezek a Chattahochee folyó mentén, a mai Alabama és Georgia államok határai mellett és a partvidéken egész a Florida-félszigetig laktak. Már 1539. történt említés róluk. Később elspanyolosodtak és keresztényekké lettek, majd a francia gyarmatok területére menekültek és a Mobile-folyam mentén, Alabamában telepedtek le. A törzs utolsó ivadékai 1815. a Bayon Rapide mellett, Louisianában éltek. - Az assziniboinok, akik Montana államban (Egyesült-Államok9 és Manitobában (Brit É.-Amerika) laknak. A francia misszionáriusok már 1640. tesznek említést róluk. Számuk 10 000 lehet. Eredetileg a jankton sioux-I.-okhoz tartoztak, de már a XVI. sz.-ban elszakadtak a főtörzstől, melynek azóta elkeseredett ellenségei. - Csippevájok (Chippewyan), a nagy atapaszk családhoz tartozó nép, melynek egyes harcias, de gyér törzsei a Hudson-öböl és Sziklahegység közt, jóformán a Rézbánya és a Mackenzie folyamok egész vizterületét lakják. Jó vadászok és amig az elejtett vadak husa eltart, életük is végtelenül hosszantartó lakmározásból áll. Ruházatuk valami ingféle, mely térdig ér, s melyet üveggyöngyökkel és kagylókkal diszítenek; ezenkivül alsó-ruhát s lábukon sarut viselnek. A névhasonlatosság miatt gyakran összetévesztik a csippevájant a chippeway-indusokkal, kik az algonkin indusok csoportjába tartoznak (1. Ocsibvé). - Csiroki I.-ok (cherokee, v. chilake v. chelekee), kik az appalacsok törzsének legészakabbra lakó népét teszik. Ugy látszik, izoláltan állanak a többi északamerikai indus törzsek közt, de viszont az is föltehető, hogy a közbülső törzsek már egytől-egyig kivesztek. A csiroki I.-ok századokon át az északamerikai Egyesült-Államok Georgia államában, az alleghany-hegységnek déli lejtőjén laktak, a Misszisszippi folyam legfestőibb és legegészségesebb vidékén. 1730. meghódoltak a briteknek, akiknek 1755. hazájuk nagyobb részét átengedték. Utóbb ők is hősiesen harcoltak az Egyesült-Államok függetlenségeért. Számuk a függetlenségi háboru idején körülbelül 15 000-re rugott. Egy részük valamivel későbben Jol-lee főnökük nógatására a mai Arkansasba költözött. 1838. a megmaradt részük is odahagyta őseik földjét. Ma már ugy számra mint értelmiségre nézve annyira előrehaladtak, hogy az indusok közt ma ők a legtekintélyesebbek és legműveltebbek. Szorgalmas földmivelők, falvaik nagyok, házaik kényelmesen vannak berendezve, lovaik jók, szarvasmarha- és juhnyájaik számosak; ezenkivül még ügyes kézművesek. Sóval, melyet a sós források bepárologtatása utján nyernek, kiterjedt kereskedést üznek. Irott köztársasági alkotmányuk, irott törvényeik és jól szervezett kormányuk van. A végrehajtó hatalmat négy-négy évre megválasztott kormányzó gyakorolja. A törvényhozás a szenátusból és a képviselőházból áll, melynek tagjai minden évben ujból választatnak. Központi legfőbb törvényszéken kivül vannak kerületi és esküdtszékeik. Szóval mindenben követik az Egyesült-Államok igazságszolgáltatását és közigazgatását. Saját irásuk is van, de legtöbbször mégis csak az angol betüket használják a nyelvükön való iráshoz. Az Egyesült-Államoktól még mindig évjáradékot kapnak az átengedett régi területeikért, azonkivül küldenek kézműveseket és művezetőket is, akik különféle iparágra oktatják. Névleg keresztények. Az 1876-iki kimutatások 17 517 lélekre teszi számukat. - Komancsok (comanches), északamerikai indus-törzs. Nyelvükön: na-uninak, azaz élők-nek nevezik magukat. Állandóbb hazájuk Texasban és Arkansasban van, de különösen a nyári vándorlások idejében egyes csapataik még Dél-Amerika északibb tartományaiba is ellátogatnak. Számuk 3000-4500 lélekre tehető. Möllhausen Balduin szerint három törzsre, s ezek ismét sok apró csoportra oszlanak. Az egyes törzsek és altörzsek majdnem mind egymástól eltérő nyelveket beszélnek, de valamennyiük nyelve azért egymással rokonságban áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon