Indus
(Sindh, Scinde), D-i Ázsia 2900 km. hosszu folyója, 965 293
km2 vizterülettel. Tibetben az é. sz. 32° és a k. h. 81° 30" alatt a
Gangri v. Kailasz láncon, a Szatleds forrása közelében ered Szin-Ka-Bab néven.
Forrásától mintegy 260 km.-nyire fölveszi a Gartungot és belép a Karakorumot a
Himálajától elválasztó szük völgybe. Elhagyván Kasmir határát, fölveszi a
Hanlét és Ladak területére jut. Idáig medre km.-enként 360 cm.-rel lejtősödik.
Leh közelében belefolyik a Dzanszkar, Baltisztánban fölveszi a Szurut, alább
pedig a Sajokat, innen tul Sindhnek hivják; Szkardónál beletorkol a Sigar és
csakhamar eléri legészakibb pontját, ahonnan hirtelen D-nek fordul; fölveszi a
Gilgitet, megkerüli a Nanga Parbatot és Dardisztánba lép; mielőtt a sikságra
érne, 3000 m. mély hegyszakadékon keskeny mederben zugva tör át, fölveszi a
Kabult és Ataknál kilép a sikságra, fölveszi a Szohant, megkerüli a
Kalabagh-láncot, lejebb azután beleszakad a Dselam, Csinab, Ravi, Biasz és
Szatledsből alakult hatalmas Pancsnadot (öt folyót;) akkor már a Pendsabon
folyik keresztül, azután annak határát alkotja, belép Sindhi angol tartományba
és nagy deltában az Arab-tengerbe torkol, átlag 4500 km3 vizet vivén magával.
Szétágazása a tengerparttól 150 km.-nyi távolságban kezdődik; deltája mintegy
8000 km2 területet foglal el és alapja 200 km. A delta különböző
ágainak vizmennyisége folytonosan változik. 1800. a Bagar nevü volt a főág; ezt
követte a Szata, 1819. a Kedewari és 1867 óta a Hadsanro. Kalauzok segítségével
a gőzhajók az ezen ágban levő homokzátonyon átkelhetnek és fölevezhetnek
Atakig. Partjain azonban a a kereskedelmi emporiumok hiányzanak, mivel
hajózható része nagyobbára puszta vidékekbe esik. Stratégiai fontossága az Atak
és Szakar melletti hidaknak van.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|