ingerlékenység

Az élő szervezetek általános életjelensége. Az a sajátosság, hogy külső és belső környezeti hatásokra, ingerekre meghatározott reakciók következnek be. Az ingerek hatására a sejtekben ingerület alakul ki, amely tovaterjed. Az ingerlékenységhez nem szükséges idegrendszer A környezeti hatások a növényekre és az egysejtű állatokra is hatnak. Az egysejtű növények és állatok jellegzetes ingerületi folyamata a taxis, amely inger hatására bekövetkező helyváltoztató mozgást produkál. Az elmozdulás v. az inger felé, v. azzal ellentétesen történik. A többsejtű növények ingerlékenysége a tropizmus v. a nasztia, aszerint, hogy az inger hatására bekövetkező elmozdulás iránya függ-e attól, hogy melyik irányból hatott az inger v. az elmozdulás ettől teljesen függetlerrül következik be. A tropizmust és a nasztiát a többsejtű növényekben a szervezet víztartalmának változása v. a növényi részek egyenlőtlen növekedése okozhatja (mozgás). Az állatok közül a szivacsban a külső ingerek csak testének egyes részeit késztetik válaszadásra. Sokáig azt hitték, hogy a szivacsban nincsenek idegsejtek (neuron), újabban kiderült, hogy kétnyúlványú és soknyúlványú idegsejtek is kialakultak benne, de ezek nem képesek az ingerület nagyobb távolságra juttatására.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• inger
• reakció
• sejt
• idegrendszer
• növény
• állat
• mozgás
• növekedés
• idegsejt
• neuron