Ingres
(ejtsd: e?gr) János Ágost Domonkos, francia festő, szül.
Montaubanban 1781 szept. 15., megh. Párisban 1867 jan. 13. 1796. David irányát
követte, de 1801. elnyervén a római nagy dijat, Olaszországan nemcsak az ókori
remekműveket tanulmányozta, hanem az olasz renaissance mestereinek műveit is.
1834-41. a francia akadémia igazgatója volt Rómában; élete végét Párisban
töltötte. Rendkivül sokoldalu festő volt: festett ókori, vallásos, történeti,
allegoriai tárgyu képeket, arcképeket és mezítelen nőalakokat. Leghiresebb
képei: Bonaparte mint konzul (1804); Napoleon a trónon (1806, a rokkantak
palotájában Párisban); Oedipus és a szfinx (Páris, Louvre); Vergilius
Augustusnak és Octaviának fölolvassa az Aeneist; Aretino Péter és V. Károly
követe; Aretino Péter és Tintoretto; Don Pedro de Toledo megcsókolja IV. Henrik
király kardját; Odaliszk (1814, Louvre); V. Fülöp és Berwick marquis; IV.
Henrik és gyermekei; Lionardo da Vinci halála; A sziklához láncolt Angelica
megmentése (1819, Páris, Luxembourg muzeum); Krisztus átadja Péternek a
mennyország kulcsait (1820 u. o.); XIII. Lajos fogadalma (1822, montaubani
székesegyház); Homeos apoteózisa (Luxembourg muzeum); Szt. Symphorián utja a
vértanusághoz (1834, autuni székesegyház); A szt. ostyát imádó Madonna (1841,
az orosz császár tulajdona); Stratonike meglátogatja mostohafiát andiochust;
Venus Anadyomene, A Forrás (mindkettő a párisi Luxembourg mozeumban).
Legkitünőbb művei közé tartoznak arcképei. Nem kevésbé vonzók egyes rajzai,
melyeken az ábrázolt személyek képét meglepő egyéniséggel, finomsággal adja
vissza. Korának egyik legbefolyásosabb művésze volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|