Inhüvelygyuladás
(tendovaginitis), az inakat befoglaló s azokat egymástól
elkülönítő, savós hártyából álló hüvelynek (inhüvely) gyuladása. Oka
legtöbbször fertőzés, mely az inak közelében lefolyó kötőszöveti gyuladásból
vagy a csonthártya gyuladásából ered; azután olyan sérülésekhez csatlakozik,
melyek az inhüvelyt is megnyitották és fertőzés miatt genyesekké lettek; a
csonkítások sebeinél, hol sok inhüvely nyittatik meg (lábon, kézen stb.), a
képződő geny ferőtzése szintén okozhat I.-t. Egyik leggyakoribb alakja a
körömméreghez csatlakozó I., mely ezen bajt súlyossá és igen hosszadalmassá
teszi. Tünetei az in mentén mutatkozó fájdalom minden mozgatásánál, rövid időre
reá élénk pirosság és kemény kötegszerü daganat. Ha fertőzés az oka, akkor
lázat is okoz s az in mentében a genyedés tovább haladhat messze távolságra a
sebzés vagy sértéstől, körömméregnél az alkar alsó részégi stb. Ellene a
gyuladás szokott gyógymódjai (hideg, nyugalom) mellett az inhüvelynek lehető
korai felhasítása s igy a genynek kiürítése legsikeresebb. Van az I.-nak egy
másik faja is, mely erőltetett izomműködés vagy külső erőszak következménye, és
az előbbinél sokkal ártalmatlanabb természetü; nem okoz lázat, nem genyed,
tünetei nem hevesek s leginkább csak az in mentében mutatkozó fájdalomból,
csekély kötegszerü duzzanatból állanak s azon ismerhető fel leginkább, hogy az
in mozgatásánál a tapintó kéz sajátságos recsegő dörzsölést érez az in felett a
bőrön keresztül, aminek oka az, hogy az inhüvelyben vérkiömlés történt s igy
annak belső felszine nem sima többé, hanem a benne mozgó in által dörzsölő
érzést ad. (Tendovaginitis crepitans; tendovaginitis traumaica).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|