Inka

a spanyol hódítás koráig uralkodó törzs Peruban, melynek nyelvét a régi spanyol irók lengua general-nak v. lengua cortesana-nak nevezték (udvari v. művelt nyelv); későbbi irók quichua nyelvnek hivták. Az I. törzs eredetileg valószinüen idegen hódító nép volt, mely 949. - némelyek szerint 1021 v. 1100 körül - Capac Manco (a nap fia) vezetése alatt hatalmas és virágzó teokratikus államot alapított. Ez állam 12 I. békés uralkodása alatt annyira megnövekedett, hogy elvégre Quitótól Chileig kiterjedt. Az I.-k a világi és egyházi hatalmat összpontosították személyökben; a kasztokba osztott nép fölött szeliden és okosan uralkodtak, s a műveltség emelésére, a birodalom védő erejének fejlesztésére s a közszükségletek fedezésére kiváló gondot fordítottak (1. Peru). Az I. törzs nem türte az emberáldozatot, a földmivelés és kézmüipar pedig virágzott náluk; a szomszéd államokkal való összeköttetés szigoruan meglévén tiltva, kereskedést csak a birodalom belsejében üztek. Magas műveltségükről tanuskodnak nagyszerü templomaiknak és raktáraiknak hatalmas romjai s egyéb maradványok (v. ö. Amerikai régiségek és Építészet); különösen említendő az I.-k által épített országut, mely a belső fensikról az Andes hegylánc gerincén át 20 szélességi fokon át a tengerpartra vezetett s jórészben még ma is használható állapotba van. Capac Huahna (uralkodott 1475-1525.) alatt az állam hatalmának tetőpontjára jutott, de utóda, Atahualpa, 1533. a lelketlen spanyol hódítókkal szemben országával együtt életét is elveszté. A győzők: Pizarro és társai az I.-k törzsét kifosztották, sőt javarészben kiirtották; mindamellett néhány perui család ma is e törzstől származtatja magát. Az I.-król való ismereteinket a spanyoloknak köszönhetjük, kik közül Garcilaso de la Vega anyai ágon az utolsó I.-tól származott. Bővebben l. Peru.

Forrás: Pallas Nagylexikon