Tirol fővárosa, a helytartó és a többi tiroli főhatóságok
székhelye, az Inn és Sill összefoláysa közelében, igen szép fekvéssel,
hegykoszoruzta (Solstein, Brandjoch, Frauhütt, Hoher Sattel, Serles-Spitze,
Patscher Kofl) széles és igen szép völgyben, vasút mellett, (1890) 23 320 lak.,
kiváló üvegfestőgyárral, pamut-, gyapjuszövéssel balparton épült Mariahilf és
St. Nikolaus külvárosaival 3 vashid köt) össze Legérdekesebb épülete a
renaissance izlésü franciskánus- vagy udvari templom (1553-63-ig épült)
amelyben a középső hajóban Miksa császár pompás siremléke látható: kolosszális
márványsarkofágon a császár térden állva van ábrázolva; a sarkofág körül 28
öntött vasból való férfi- és nőalak áll (legszebbnek a Vischer által készített
Arturt tartják); a sarkofág oldalaing 24 márvány relief (20 Colintól való) a
császár életének fő eseményit ábrázolja. A főhajótól jobbra van az ugynevezett
ezüst-kápolna a szüz Mária ezüst szobrával, II. Ferdinánd főhercegnek és első
nejének, Welser Filippinának siremlékével. A templom bejáratánál Hofer
Andrásnak Schallertől való siremlék látható. 1654 nov. 3. ezen templomban
lépett a kat. vallás kötelékében Krisztina svéd királyné. A plébánia-templomot
Cranach L. egy oltárképe diszíti. A kapucinus-kolostor az első ilyen kolostor
volt Németországban. A császári palota közelében a szinház és az előbb V. Lipót
főherceg lovasszobra áll. A Fürstenburgon, most városi tulajdon, látható az
ugynevezett «Goldenes Dachl», késői gót erkély erősen megaranyozott
rézfedéllel, amelyet 1425. «üres zsebü» Frigyes állítólag 30 000 aranyon
építtetett. A tartományi muzeum, a Ferdinandeum régiségeken, különösen tiroli
régiségeken és történelmi emlékeken kivül tartalmazza a Tschager-féle képtárt.
A főutcában, a Mária Terézia-uton áll a bajorok és franciák elleni küzdelem
emlékére 1706. fölállított Annensäule, ugyanazon utca D-i végében pedig a
diadalkapu, amelyet 1765. akkor állítottak föl, midőn Mária Terézia és férje
Ferenc II. Lipót esküvője alkalmából a városba bevonult; a Margittéren látható
a Rudolf-kút IV. Rudolf herceg 3 m. magas bronz-szobrával, e kutat 1863-77.
állították föl annak emlékére, hogy Tirol Ausztriábal 5 század előtt
egyesíttetett. Végül az Iselbergben van Hofer Andrásnak 1893. fölállított
pompás emlékszobra. I. egyetemi város is; ez egyetemet, a Lipót
Ferenc-egyetemet 1677. I. Lipót alapította, II. József 1782. liceummá
alakította át, II. Lipót 1792. helyreállította, 1810. a bajor kormány egészen
beszüntette, de 1826. az osztrák kormány jogi és filozofiai fakultással ujra
életbeléptette, 1857. a teologiai, 1869. pedig az orvosi fekultással is
kibővítette. 1893. 88 tanára és 960 hallgatója volt. Könyvtára mintegy 100 000
kötetet és 1027 kéziratot tartalmaz. 1/4 órányira a
várostól van Wilten v. Wittau, gazdag premontrei apátság, a templombejárat
mellett Haimon és Thyrsus óriások szobraival, D-re ettől az Isel (l. o.), egy
órányira a hires Amras (l. o.) kastély. A legszebb közeli kiránduló hely a
Lanser Köpfe nevü hegy, amelyen egy kis tó, Lanser See is van fürdővel, I., az
ókorban Oeni pons v. Oenipontum, 1234. nyert városi jogokat, Tirolnak
Ausztriával való egyesíttetése után (1863) a tiroli fejdelmeknek volt székhelye
1665-ig. 1809. a franciák a bajorokkal több izben elfoglalták, de a tiroliak
őket mindannyiszor megint elüzték; különösen heves küzdelmek folytak az Innen
átvezető azon fahidért, amelynek helyébe 1871-72. szép, uj vashidat építettek.
V. ö. Zoller, Geschichte u. Denkwürdigkeiten d. Stadt I. (1816-25); Probst,
Gesch. d. Universität zu I. (1869); Erler, I. és Gwercher, I. (1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon