Insolatio
(lat.), általánosan napsugárzás. A fizikában az I. mértéke
azon hőegységek száma, melyeket a területegység az időegységben kap, ha a
sugarak merőlegesen reá esnek. Azon műszerek közül, melyek a napsugarak
intenzitásának a mérésére szolgálnak, jelenleg alkalmazásban van a feketegömbü
hőmérő légüres térben (l. Aktinometer), mely azonban nem ad abszolut értékeket.
Az I. függ első sorban a nap magasságától. Az I. a forró, mérsékelt és hideg
övben Meech szerint ugy viszonylik, mint 365,2:276,4:166,0. Violle szerint a
földnek összes évi I.-ja = 1676,1021 kaloria. Másodsorban függ az I.
a levegő állapotától, mert midőn a sugarak a légkörön áthatolnak, azok részben
elnyeletnek (abszorbció) és pedig annál nagyobb mértékben, minél sürübb és
párásabb a levegő. Továbbá nagyobb a levegő által elnyelt húsugarak mennyisége,
ha a nap alacsonyan jár, mert akkor a sugarak hosszabb utat tesznek a légkörben.
Az I. napi tartamát a Campbel- és Stokes-féle regisztráló műszerrel mérik. - I.
az orvostanban, l. Napszurás.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|