Iowa

(ejtsd: ijove), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike, Wisconsin, Illinois, Misszuri, Nebraska, Dakota és Minnesota közt, 145 100 km² területtel, (1890) 1 911 896, 1 km²-re 13 lak. Az egész állam sik prairie-vidék, amelyen át egy alacsony földhát vonul végig, mint a Misszisszippi és Misszuri közti vizválasztója és amelynek DK-i lejtője sokkal hosszabb, mint a DNy-i. A Misszuriba csak kis folyók folynak, a Misszisszippi mellékvizei ellenben jelentősebbek. Ezek közt a legnagyobbak a 300 km.-nyire hajózható Des Moines, az 500 km. hosszu és 130 km.-nyi hosszuságban hajózható I. és a Red Cedar. Az éghajlat meglehetősen kontinentális; Council Bluffsben az évi közép hőmérséklet 9,7°, legnagyobb hideg 26,6°, legnagyobb meleg 40°. A főfoglalkozás még mindig a földmivelés. 1892. termett 200 millió bushel kukorica, 7,25 millió bushel buza és 95 millió bushel zab. I.-ben kezdődik azon nagy széntelep, amely azután messze elterjed D- és K-felé. A szénbányászat, különösen miután az erdőket csaknem teljesen kiirtották és az ipar is mindig nagyobb lendületet vesz, folyton nagyobb mértéket ölt. 1888. 31/4 millió tonna szenet bányásztak; jelentős még az ólombányászat is, főképen Dubuqueben és Buena Vistában vannak ólombányák. 1891. 317 267 gyermek járt iskolába és az állam oktatásügyi budgetje 6,7 millió dollárt tett ki. I. 99 countyra van fölosztva; fővárosa Des Moines. A kormányzót, a 107 képviselőt 2, az 50 szenátort 4 és a főtörvényszék biráit 6 évre választják. Benne a szeszes italok elárusítása el van tiltva. I. eredetileg Louisianához tartozott. 1763-ban a franciák Spanyolországnak engedték át, de 1800-ban visszanyerték és 1803. 80 millió frankért végleg eladták az Egyesült-Államoknak. 1832. a Black-Hawk nevü háboru dult a fehérbőrüek és indusok közt. 1838-ban territoriummá és 1846-ban állammá lett. V. ö. Blanchard, Handbook of I. stb. (1867); Wilson, A descr. of I. (1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon