Ipar- és kereskedelmi alap
országos, az a pénzalap, melyet Baross Gábor
kereskedelemügyi miniszter 1890. létesített, hogy általa ujabb iparfejlesztési
eszközt teremtsen. Az alap rendeltetése, hogy ujonnan létesítendő vagy már
létező hazai ipar- s kereskedelmi vállalatok segélyezésére szolgál, olyképen,
hogy egyrészt a) a kereskedelmi miniszter, a vállalatok létesítésénél vagy
kiterjesztésénél mint részvényes, illetve szövetkezeti vagy mint kültag működik
közre; másrészt b) a kereskedelmi miniszter az illető vállalatoknak az alapból
kölcsönt engedélyez, v. határozott visszafizetési kötelezettség és idő
kikötése, vagy az üzlet eredményeihez kötött visszafizetési kötelezettség
mellett, mindkét esetben kamatra v. kamat nélkül, továbbá c) ily vállalatoknak
évi v. egyszer s mindenkorra szóló szegélyösszeget nyujt; végül d) gépeket,
szerelvényeket és berendezéseket szerez be bizonyos vállalatok, ipariskolák és
tanműhelyek részére és ezen gépeket, szerelvényeket és berendezéseket
használatra engedi át bizonyos időre, esetleg tulajdonába bocsátja. Ezen alap
vagyonát képezik: magánadományok, büntetés- és birságpénzek, melyeket törvény
v. rendelet ezen alapra fordítandóknak kijelöl s különösen szabályellenesen v.
engedély nélkül foganatosítandó vasuti építkezések után kirótt birságok; a
kereskedelmi miniszterrel v. alantas hatóságaival kötött építési s más
vállalati szerződésekből folyó bánatpénzek, kötbérek s birságok, végül a
kereskedelmi miniszter évi költségvetéseiben ezen célra felvett s az alapba
utalt összegek. Ezen alap vagyona volt 1893 dec. végén 260 818 frt, melyből
kölcsönök gyanánt engedélyeztetett ugyanazon időig 240 000 frt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|