Iparjog

Hazánkban az I.-ot először az 1872. évi VIII. t.-cikk szabályozta, melynek helyébe az 1884. XVII. t.-c. (ipartörvény) lépett. Ennek főelve: az iparszabadság. Az 1. § szerint a magyar korona országai területén minden nagykoru vagy nagykorunak nyilvánított egyén nemre való tekintet nélkül, a törvénynek korlátai között bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállóan és szabadon gyakorolhat. Kiskoruak életkoruk 18. évének betöltése után az atya, illetőleg gyámnak gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan üzhetnek ipart s ezáltal teljeskoruakká válnak. Jogi személyek szintén szabadon üzhetnek ipart, de üzletvezetőt kell állítaniok. Az ipar megkezdéséhez és gyakorlásához tehát engedély - rendszerint - nem szükséges, s elegendő az iparhatósághoz irásban intézett bejelentés, melyben a bejelentő igazolni tartozik, hogy az ipar önálló gyakorlására a fennebbiekben előirt kellékeknek megfelel. Tartozik továbbá, ha oly mesterségről van szó, amelynek elsajátítása hosszabb gyakorlatot igényel (u. o. képesítéshez kötött mesterség), tanoncbizonyítványát bemutatni s két évi gyakorlatot igazolni. A bejelentés elintézéseül iparhatósági igazolványt kap, mely meg nem tagadható s 3 nap alatt kiszolgáltatandó, különben a bejelentő iparának üzését megkezdheti. Képesítéshez kötött mesterséget különben az is üzhet, akinek képesítése nincs, ha üzletében a megkivánt képesítéssel biró s az ipar önálló gyakorlatára jogosított egyént alkalmaz. Rendőri s közbiztonsági tekintetek némely iparágnak engedélyhez kötését teszik szükségessé. Ezek nálunk: a) fogadó, vendéglő, korcsma, sör- és kávéház, pálinka- és kávémérés tartása; b) a zsibáruskodás; c) foglalkozásközvetítés és cselédszerzés; d) kéményseprés; e) rendes járatu időhöz kötött személyszállítás; f) azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket készen tartanak, s a hordár- és bérszolgaüzlet; g) az építőmester ipara; h) mérges anyagok és gyógyszerek készítése s gyógyszerfélékkel való kereskedés; i) robbanószerek készítése s azokkal való kereskedés. A közbiztonság, közrend s a közönség érdekei ezeknél az iparágaknál némely kivételes intézkedéseket tesznek szükségessé; ilyenek jelesül, az engedélyhez, számhoz kötöttsége, dijszabások, biztosíték, rendőri felügyelet. Ha továbbá valamely iparágnak gyakorlása oly üzlettelepek felállításával jár, amelyek fekvésük vagy az üzlet minősége által a szomszéd birtokosokat vagy lakóokat, v. a közönséget háborgatják, megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik, ily telepeknek felállításához a törvényben előirt eljárás mellett nyerendő iparhatósági telepengedély szükséges. Az iparos halálával az üzletet özvegye folytathatja. Özvegy nem létében az üzlet a kiskoru gyermekek vagy unokák javára folytatható.

Az iparüzési jogtól senki, sem birói itélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható; kivétetnek némely engedélyhez kötött iparágak, amelyeknél az iparhatóság saját területén meghatározott vagy határozatlan időre megfoszthatja az iparüzés jogától azt, akinél oly tények merültek fel, amelyek őt a közerkölcsiségi vagy közrendészeti szempontból megbizhatatlannak tüntetik fel. Minden iparos: 1. Üzletét bérlő által is üzheti. 2. Ugyanazon községben több állandó üzleti helyet (műhelyt, boltot) tarthat egyszerü bejelentés mellett, az engedélyhez kötött iparágaknak kivételével, amelyeknél minden ujabb üzleti hely külön engedély alá esik. 3. Iparát rendes lakhelyén kivül az ország több helyén is üzheti, de a fióktelepeket bejelenteni s azokhoz üzletvezetőt állítani tartozik. Engedélyhez kötött iparágaknál a fennebbi szabály áll. 4. Többféle ipart is üzlet. 5. Készítményeinek előállítására szükséges minden nemü munkát egyesíthet. 6. Ugy saját, mint mások készítményeit bárhol az országos vásárokon eladhatja, azokra bárhol és bármikor megrendeléseket gyüjthet. Hetivásárokon az ipartörvényt módosító 1887. XVIII. t.-cikk szerint, házi iparcikkeken kivül iparkészítményeket rendszerint csak a helybeli iparosok adhatnak el, amennyiben törvényhatósági szabályrendelet ellenkezőt nem állapított meg. A felvidéki házalók, kik régi szokás alapján a heti vásárokat látogatták, eddigi joguk gyakorlatában meghagyattak. Végeladás, árverés vagy más, tömeges és gyors eladásra ingerlő módon való eladáshoz iparhatósági engedély szükséges. 7. Üzletét bármikor abbanhagyhatja. Kivételt képeznek a sütők, mészárosok és kéményseprők, kik ebbeli szándékukat az iparhatóságnál bejelenteni, s ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig - a sütők 4 hétig, a többiek 3 hónapig - folytatni tartoznak. 8. Húsmérésnél a helyi viszonyokra való tekintettel az iparhatóság az ipart számhoz kötheti; a marhahús árát időnkint szabályozhatja, s a mérés rendes kezelését ellenőrizheti. Hús- és kenyérnemüeknél elrendelhető az is, hogy a részletes eladásnál az árak súly szerint az eladási helyeken kifüggesztessenek. Nem esnek az ipartörvény alá: a mezőgazdasági s erdei termelés, a házi ipar, a bányászat és kohászat, az állami egyedáruság, a malomüzlet, amennyiben az ahhoz való jog a kisebb királyi haszonvételekhez tartozik, a vasuti, gőzhajó- és csatornavállalatok, tengeri hajózás és halászat, kompok, révek, nyilvános intézetek s fegyintézetek ipari foglalkozása, a házaló kereskedés, a közönséges napszámosmunka.

Forrás: Pallas Nagylexikon