Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Iparnövénye... ----

Magyar Magyar Német Német
Iparnövénye... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Iparnövények

(plantae industriae), az ember kezében különösen az ipar terén hasznavehető nyers anyagot szolgáltatják. A növényország az I.-ből kifogyhatatlan; számtalan s a legkülönbözőbb anyagot nyujtja az ember szükségleteinek födözésére. Számos fás növény nagyon változatos sajátságu fát szolgáltat, amely sok iparágnak az alapja. Nagyon kemény gyümölcshéjat, mint a kókuszpálmáét, edénynek dolgozzák fel. Az elefántpála vagy elefántcsont-növény kemény magva az elefántcsontnak kitünő pótléka. Némely fát széthasogatnak és ilyen alakjában fonás-szövésre felhasználják. Ilyen a Calamus L. fajainak törzse a pálmák között, az eszparto meg a Carludovica palmata levele (panama-kalap). Sok növény hársából, valamint a magvak szőréből (l. Gyapot) hajlékonyabb fonal lesz. Az elhasznált szövet rongya a papirmalomba kerül. A nagy papirfogyasztás azonban arra kényszerít, hogy a növényanyagot egyenesen papirrá gyártsák, s e célra a fa, eszpartó meg a szalma a legnevezetesebb. Sok növényrost (l. Háncs) fonásszövésre kevésbé célszerü, holott az állatok szőrét mint párnázó tökéletesen helyettesíti, s az előbb használt tengerpázsitot lassankint félreszorítja. A növényszövet kémiai tulajdonságát is gyakran nagyobbra becsülik a fizikainál. Régente tömérdek fát eltüzeltek a hamujának szénsavas kálitartalmáért. Ma ezt csaknem egészen mellőzik, de a fikuszféléket, laminariát még most is gyüjtik s a hamvából (kelp és varek) jódot állítanak elő. A növények ásványos termékeinek ez a kihasználása csaknem semmi az organikus anyag széleskörü és sokféle értékesítésével szemben. A farostból ma már sóskasavat, alkalmilag spirituszt is előállítanak. Sok gumó, törzs és gyümölcs bőséges keményítőt termel, azért eleségnövény (l. o.) lett, de mivel a keményítő dextrinre meg spirituszra is felhasználható, azért az iparban is nagybecsü. Tömérdek keményítőt szőllőcukorrá is változtatnak. Nevezetesebb azonban a nádcukor ipara. Cukrot termel a cukornád, cukorrépa, Észak-Amerikában a cukorjuhar, a trópusok közt több pálma, különösen a Phoenix silvestris (erdei datolyapálma). Az arab mézga termőnövényeit, az igazi ákácot is itt kell megemlíteni. A legfőbb olajtermelők mindig a növények voltak, de a zsiradékot főképen az állatok nyujtják. Ujabb időben növényzsiradékból gyertyát mártnak és szappant gyártanak (olajtermő növények, zsirtermő növények). A gyánta többnyire fásnövény törzséből való. E tekintetben a tobzosok a legelsők: a közönséges gyánta az európai fenyvek, a kaurigyánta a kaurifenyő terméke. Másfajta gyánta a kopál, amelynek termő fája még nem minden tekintetben ismeretes (l. Kopálfa). A délamerikai kopál kétségtelenül a Hymenaea Courbaril terméke. Kapós az illattermelés I.-e is. Ezek virágának, levelének, kérgének vagy gyümölcsének párolgó olajából illatszer lesz. A ma már sokféleképen használatos kaucsukot több fából, nevezetesen a Hevea Guianensisből kapják, a guttaperka pedig az Isonandra Gutta vagy helyesebben Palaquium Gutta Bruck terméke. Sok növény festékével (l. Festő növények), más meg csersavával szolgál. Nem hallgathatjuk el azokat a növényeket sem, melyekből ételünk (l. Eleségnövények), italunk (l. Italnövények) vagy élvezettermékünk (l. Élvezeti növények), de már különböző ipari utonmódon készül (szőllő, csokoládéfa, dohány), vmint azokat sem, amelyekből az orvosság lesz: az alkaloidák termelőit. Az I.-et részint termesztik s fenmaradásukat ez biztosítja. Gyakran a vadon termőt is gyüjtik, de ezen az uton azt tapasztalják, hogy a nagy kelendőség és keresettség folytán az I. pusztulnak. A kinafanemüek vagy a guttaperkafa többek közt intő példa, mert a használat óta tetemesen fogyatkoznak. Csak amióta az I.-et termeszteni v. kimélni kezdik, azóta van remény tartós fenmaradásukra. Mostanában a kaucsuktermőfákat is kezdik ültetni, l. Gyárnövények.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is