Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Iparokozta betegségekAz egyes foglalkozások hosszabb időn át folytatva, kétségtelenül befolyást gyakorolnak a szervezetre. S minthogy az egyes foglalkozások különböző természetüknél fogva különböző módon veszik igénybe az ember képességét, a befolyásuk is különféleképen nyilvánul. A foglalkozás befolyásának tanulmányozása nevezetes feladata az egészségtannak, mely nagyszámu s beható megfigyelések alapján ad számot az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos ártalmakról, másrészt meg is adja az ártalmak elhárítására, vagy legalább csökkentésére vezető módokat. Fontosak ezek főképen az ipari foglalkozások körében, ahol százezrek, milliók egészsége, testi s lelki jólléte s gyakran élete forog kérdésben. Az ipari foglalkozások folytán előálló egészségi ártalmakról szólván, tekintettel kell lenni: 1. Azokra az általános egészségügyi viszonyokra is, melyeknek az iparosok - mint az emberek általában - alávetvék. Fontos itt a lakás, melynek nagy jelentőségét ujabb időben mindjobban méltányolják (L. Munkáslakások), továbbá a táplálkozás, melynek, hogy a munkás érdekeit kielégítse, nemcsak egészségesnek, izletesnek s elegendőnek, hanem olcsónak is kell lennie. E tekintetben népkonyhák s fogyasztási szövetkezetek végeznek üdvös munkát. Az általános egészségügyi viszonyok szempontjából fontos még a testápolás s a tisztaság kérdése egyáltalán (népfürdők, vizszolgáltatás stb.), nemkülönben azok az intézmények is, melyek a munkásról munkaképtelenség esetében gondoskodnak. 2. Az ipari foglalkozásokkal járó egészségi ártalmak különféle okokra vezethetők vissza, amelyek közül a fontosabbak a következők: a) Maga a műhely; ez tiszta száraz legyen, kellően fütve s szellőztetve, legalább is 3,5 méter magas, továbbá olyan tágas, hogy egy-egy munkásnak 10-10 köbméter levegőtérség jusson; b) a test tartása munka közben, megerőltetés; c) erős fény v. hang, v. nagy meleg behatása; d) pornemü anyagok; e) gázok; f) mérgező anyagok. A mellékelt kimutatás könnyü áttekintést ad a fontosabb ipari foglalkozásokról, ártalmas tényezőik természetéről, a létrejövő ártalmakról, nemkülönben az elhárítás módjairól. g) Fertőző szervezetek szintén veszélyeztethetnek némely iparral foglalkozókat. A rongyválogatók a papirgyárakban, továbbá a rongyszedők, a zsibárusok s az ágytoll-tisztogatók esetleg valamely emberi fertőző betegség ragályától betegedhetnek meg, s megtörténhetik, hogy a lépfenében vagy takonykórban szenvedett állat mészárost, vagy gyepmestert, vagy timárt, szücsöt stb. fertőz. Tisztátalanul, gondatlanul tartott műhelyek a tuberkulozis gümőkór terjesztőivé válhatnak, amennyiben a tüdővészes köpete a padlóra jut, majd megszáradva s szétporladva a belélegzett levegővel mások tüdejébe jut. Végre fertőzés történhetik szifilissel oly módon, hogy a fuvócsövet, melyet fertőzött egyén használt, mások is használják. h) Balesetek szintén szerepelnek az ipari foglalkozás körében nyilvánuló káros tényezők között. A legtöbb baleset a bányászatnál fordul elő, még pedig robbanás (bányalég), akna-omlás, továbbá esés következtében. Fontos követelmény a bánya aknáinak, tárnáinak gondos építése, megfelelő szellőztetése, a biztonsági lámpák s alkalmas jelzőkészülékek használata, nemkülönben a felvonó gépek lelkiismeretes kezelése. Baleset okozói lehetnek a gépek, p. kazánrobbanás folytán, v. az által, hogy a transzmissziók és korongok, körfürészek nincsenek óvókészülékkel ellátva. Baleset támadhat egyes ipartelepeken robbanás folytán, p. dinamit-, lőpor-, töltény-, gyutacsgyárakban; itt főképen a dörzsölődés elhárítására, a levegő stb. teljes tisztaságára kell törekedni. Robbanás történhetik ugy is, ha szénpor vagy liszt gyulékony gázokat vett magába. Ha erre nézve gyanu forog fenn, bőséges szellőztetéssel kell a veszedelemnek elejét venni. Az ipari foglalkozásokkal járó ártalmaknak a fentebbiekben történt ismertetése után kiemelni kivánjuk még azt is, hogy a jelzett ártalmak az illető ipartelepeken esetleg alkalmazott nőkön s gyermekeken érzékenyebb szervezetüknél fogva még hamarabb s fokozottabban nyilvánulnak, minél fogva ezek még hathatósabb védelemben részesítendők. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|