Iphikrates

(gör.), athéni tábornok. Már 20 éves korában parancsnoka Athén segédcsapatainak a Korintus és Spárta közötti háboruban (395-387). Mint ilyen nagy szervező. Uj fegyvernemet képezett ki és honosított meg, az ugynevezett peltasztákat (hosszu lándsa, hosszu kard, de könnyü lenvászon páncél és lábvért, tehát nehéz fegyverzet és könnyü felszerelés), mellyel sikerrel szállott szembe a spártai falanx-szal. Eleinte ugyan kétes volt a mérkőzés, de Szikionnál elhatározó győzelmet aratott. 389. megint legyőzte a spártaiakat. Antalkidas békéje után a trákokkal hadakozott, akiknek királyával Kotyssal utóbb nemcsak békét kötött, hanem a királynak leányát is feleségül vette. Majd a persa Pharnabazos szolgálatába lépett azon feladattal, hogy a görög zsoldosok élén visszafoglalni segítsen Egyiptomot, mely Persiától elszakadt volt. De Pharnabazosszal sehogyan sem tudtak megegyezni és I.-t 374. ismét Athénben találjuk, ahol őt Thimotheosszal és Chabriasszal egyetemben kiküldötték, hogy 70 hajóval mentse fel a keményen szorongatott kerkyrát (Korfu), melyet a spártai Mnasippos ostromolt volt. Ezt a vállalatot fényes sikerrel oldotta meg és ezért a 371. évi békekötés után diadalmasan vonult be Athénbe. Ezentul azonban szerencséjének csillaga elhomályosul. A szövetségesek háborujában 60 hajó élén ő is részt vett és kötelességévé tették, hogy Charesnek egyenlő erősségü hajóhadával együtt operáljon. De I. valóságos Fabius Cunctator volt a vizeken; Chares hajói a kioszi csatornában viharos időben csatára készültek: I. és Timotheos ellenszegültek, mire Chares két társát árulással gyanusította s I.-t csakugyan megfosztották a sztrategiától (356). Később azzal vádolták, hogy megvesztegették, amiért el is itélték, nem halálra ugyan, de súlyos pénzbirságra. Ekkor Tráciába ment, hol visszavonultan halt meg 353. V. ö. Rehdantz, Vita Iphicratis, chabriae, Timothei (Berlin 1845).

Forrás: Pallas Nagylexikon