Irány

Már a közéletben is két egyenközü egyenes vonalról azt szoktuk mondani, hogy ugyanazon I.-uk van. A geometriában két egyenközü egyenesnek egy végtelenben levő közös pontot tulajdonítunk s e pontot nevezzük az illető egyenesek I.-ának. - I. a tengerészetben az a szög, melyet a hajó tővonala a délkörrel (meridián) képez, egyszerübben az I. körlapnak azon vonala, amelyen a hajó célja elérése végett mozog, kormányoztatik. Egy hajón többféle I.-t különböztetnek meg, és pedig a valódi I.-t, vagyis azon szöget, amelyet a tővonal a földgömbnek valódi észak-déli vonalával képez; a magnetikus I.-t, mely a valódi I.-tól csupán a földgömbnek delejes tulajdonsága által okozott elhajlás (deklináció, variáció) által különbözik, tehát a magnetikus észak-déli vonal és a hajótővonal által képzett szög, és végre a mágnestű-I.-t, mely ismét a magnetikus I.-ból keletkezik, ha a meghatározásnál, a hajónak a szél és áramlatok által eszközölt eltereltetése (oldalt), továbbá az iránytűnek a hajón lévő vas- és acéltestek által okozott lokális jellegü elhajlása (deviatio, aberratio) is számításba vétetett. Több és különféle I.-ból keletkező átlagos I.-t vezér I.-nak hivnak, ez tehát azon I., melyet a hajónak következnie kellett volna, hogy utját egy egyenes vonalban tegye meg. - I. a katonaságnál az az egyenes vonal, melyen vmely katona vagy csapat szárnyembere halad, miközben a csapat arcvonalának mindig merőlegesnek kell maradnia az irányvonalra. I.-nak nevezik továbbá azt az egyenest is, amely valamely lövőfegyver (ágyu, puska) csöve irányában a célpontig képzelhető. - I.-szög, az a szög, amelyet a lövőfegyverek (ágyuk, puskák stb.) csőtengelye az irányvonallal alkot. A lőtávolság annál nagyobb, amennyivel nagyobb az irányszög, de ez csak addig áll, mig az irányszög nem 40-43°; ha ennél nagyobb, akkor a lőtávolság ismét kisebb lesz; 90° irányszöggel kilőtt lövedék oda esik vissza, ahonnan kilőtték. Ha az I. a vizszintes irány fölé esik, akkor azt emelő I.-szögnek, ha a vizszintes irány alá esik, akkor sülyesztő I.-szögnek nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon