Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Irásbeliség... ----

Magyar Magyar Német Német
Irásbeliség... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Irásbeliség

a törvénykezésnek az a rendszere, mely szerint a felek közötti vitapontok fölött itélő biróság az előadás és a bizonyítási eszközök eredményének irásbeli állandósítása által nyeri a döntés alapját, ellentétben a szóbeliséggel (l. o.), mely szerint ezt az alapot a biróság és másrészt a felek, a tanuk és szakértők közötti közvetlen érintkezés képezi. Az I. és a szóbeliség közötti ellentét dacára az irásbeli feljegyzés a szóbeli eljárásban is nagy szerepet játszik, csakhogy ez a feljegyzés nem az említett alap előállítása végett, hanem más célra, p. a tárgyalás előkészítése, a biró és a tanuk ellenőrzése, vagy a per eredményének későbbi perben leendő felhasználása végett történik. Az I. és a szóbeliség ellentéte bizonyos összefüggésben áll az alaki és az anyagi bizonyítási jog közötti ellentéttel. Az irásbeli eljárásban ugyanis igen sok mellékkörülmény elenyészik, amely a biróság meggyőződésének képzésére befolyással lehet, p. a fellépő személyek jelleme, viselete, értelmisége, vagy a jegyzőkönyv mind e körülményekről legalább csak tökéletlen képet nyujthat. Ezenfelül a leirandó szavakat egész máskép kell mérlegelni, mint az élőszót, amelynek helyes felfogásáról az, aki beszél, könnyen és közvetlenül meggyőződhetik, aminél fogva a felek irásbeli előadása szükségszerüleg bizonyos formalizmussal jár, amelyet, mivel az ellenfélnél és a birónál való tudakozódás meg van nehezítve, könnyen fel lehet használni kitérő s az igazságot elpalástoló nyilatkozatokra. Mindez ellenkezik az egyes esetnek megfelelő szabad birói mérlegeléssel, és azért ha a bizonyítékok szabad méltatását a törvény elméletileg meg is engedi, ez a gyakorlatban többnyire mégis holt betü marad, ha az egyes eseteket a periratok és jegyzőkönyvek közvetítésével kell megitélni. Habár az I.-nek is vannak némi előnyei (igy nevezetesen az, hogy nem kell tartania attól, hogy a peranyag összehalmozása által a peranyag összezavartatik, amennyiben ha az iratok többféle dolgot is tárgyaznak, az olvasónak módjában áll, bármikor tetszése szerint az egyes dolgokat kiválasztani), éppen azért, mert össze alig egyeztethető az anyagi bizonyítási joggal, azzal, hogy az egyes eset tényállásáról birói meggyőződés képeztessék: az I. a perjogban mindinkább tért engedni kénytelen a szóbeliségnek. Magyarországban az I. mindeddig a rendes polgári perekben áll még fenn az 1868. LIV. és az 1881. LIX. t.-cikkek alapján (pertári eljárás, jegyzőkönyvi eljárás), valamint a váltóperekben az 1881. évi 2851. sz. igazságügyminiszteri rendeletnél fogva. Legujabb törvényhozási előkészületek arra engednek következtetést, hogy az I.-et ezen a téren is a szóbeliség fogja felváltani. A perenkivüli eljárásban, különösen örökösödési, telekkönyvi, végrehajtási ügyekben, ahol kevésbé van szó vitás ténykörülmények bizonyításáról, és ahol a fősúly a jogviszonyok, jogügyletek és jogszerző tények megállapításán fekszik: az I. rendszere mellőzhetlen és itt annak megingatását meg sem kisérlik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is