írásjel
nyelvészet
Olyan írott v. nyomtatott jel, amely egyrészt a mondatok tagolását jelzi, azaz egyes részek
összetartozására, mások különállására utal. Ezenkívül utal a beszédnek betűkkel le nem írható
sajátságaira: a hangsúlyra, hanglejtésre és szünettartásra. Ezért van mondat végi írásjel, tagmondatok
közötti szavak és szórészek közötti írásjel, közbevetett részeket körülfogó írásjel. Gyakoribb írásjeleink: a pont
(.), a kérdőjel (?), a felkiáltójel (!), a vessző (,), a pontosvessző (;), a kettőspont (:), a gondolatjel
(-), a zárójel (), az idézőjel ("-"), a kiskötőjel (-), a nagykötőjel (-), a kihagyás jele (...).
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|