Irén

v. Piroska, Szt. László király és rheinfeldi Adelhaid leánya, született 1088 táján, megh. 1133. Komnenos János herceg, később II. János néven (1118-43) görög császár 1104 táján vette feleségül. I. építtette a középkori Bizanc legtöbb templomát és kolostorát a Mindenható dicsőségére. Sok más képpen együtt ezt a templomot ékesítette Szüz Máriának az a képe, melyet - hagyományok szerint - Lukács evangelista festett s melyet most a konstantinápolyi San Petro templomában őriznek s az a vöröskő, melyre fektették volna a keresztjéről levett Jézus Krisztust. Ezt a követ I. császárné fia, I. Mánuel (l. o.) görög császár hozatta el Efezusból. E templom a mai Seirek-Klisze-Dsámi. Előtte áll I. császárné faragott koporsója, melyet most viztartóul használnak. A templom közelében áll egy kis nyolcszögletü épület, mely I. kolostorának könyvtárául szolgált. A gör. nemz. könyvtárban 551. sz. a. megvan az az 1385. készült másokat, mely - mint az 562. szám alatt egy másik pergamen-kódex - ezen Pantokrator-templomot, kolostort s annak alapítóját 145 versben dicsőíti, s áldást kér a császárra és császárnéra. Dicsőíti az építőt, Beszelél Nikefort is (Veszélyt vagy Veszelyt?), akit talán Magyarországból vitt magával I. (V. ö. Görög költemény Szt. László leányáról. Kiadta Récsey Viktor. Philologiai Közlöny, 1893, 705-714. l.). I. befolyása okozhatta, hogy Görögország nem avatkozott be, midőn Kálmán Dalmátországot elfoglalta; hogy 1112. a görög kormány nem tanácsolta Velencének Dalmátország visszafoglalását, hogy Kálmán király az antiochiai Bohemund herceggel folytatott háboruban Görögországot segítette, de viszont az is, hogy a görögök a Magyarországban megvakított Álmos herceget befogadták. János meg akarta «fenyíteni» Istvánt, ki - mint mondta - az ő alattvalója s I.-t (vagy ahogy Thuróczy nevezi, Piroskát), ki pártját fogta, állítólag meg is verte, minek azonban az uralkodó nemes jelleme ellenmond. Gyermekei: Elek (szül. 1106., megh. 1141.); Andronikus (megh. 1142); Izsák; I. Mánuel (szül 1122., megh. 1180 szept. 23.), atyja halála után 1143 ápr. 8-tól Görögország császára; Mária, megh. 1143. s még két leány, kik közül az egyik Kontostephános István herceghez, a másik Vatatzes Tivadarhoz ment nőül.

Forrás: Pallas Nagylexikon