Irodalmi
az irodalomban helyén levő, hozzá tartozó, vele összefüggő,
p. I. izlés, I. forma, I. ember, I. társaság stb. I. nyelv, a népnyelvvel
szemben egy, történetileg alakult közös idioma, mely a különböző nyelvjárások
forrásaiból keletkezett, köztük mintegy külön nyelvjárást alkot, elemei az
összes nyelvjárásokból kerültek, az egyes nyelvjárásoknál gazdagabb, s részben
konzervativebb, mert a régi nyelvből sok formát megőriz; részben pedig ujítóbb,
mert a nyelv legnagyobb művészei, költők és prózairók gyarapítják; különösen
gazdagabb a népnyelvnél elvont fogalmak neveiben és a szellemi munka
kifejezéseiben, mig a konkrét jelenségek neveiben a népnyelv gazdagabb. Az I.
nyelv többé-kevésbé eltér a népnyelvtől. Ha az I nyelv csak a maga
hagyományaiból táplálkozik s maga utján jár, végre elszakad a népnyelvtől, holt
nyelvvé válik, melyen csak a tudósok beszélnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|