Irógépek
a kézzel való irást pótoló gépek. Az első irógép a
Remington-irógép volt, melyet különösen az utolsó években tökéletesbítettek
nagy mértékben. Az első I. olykép voltak szerkesztve, hogy egy emeltyürudon
voltak az egyes betük és jelek a nyomdai betük módjára kivésve és a rudat
kellett egy nyiláshoz előre-hátra mozgatni a szerint, amint milyen betüt
akartak lenyomtatni; később köralaku lemezt használtak, melyen épp ugy voltak a
betük alkalmazva, mint az előbbin és egy fogantyu által kellett a lemezt az
irónyiláshoz forgatni. Az ujabb I.-nél minden egyes betü és jel különálló és billentyü-szerkezet
által, emeltyük segélyével hozatik az irónyiláson keresztül a papirral
érintkezésbe, mely a legtöbb esetben kaucsuk-lemezre van fektetve. A
Remington-irógépeknél a betü nem közvetlenül a papirral érintkezik, hanem egy
festékes szalagra üt és ezáltal marad a betü nyoma a papiron, mig a Yost-,
Williamson- és Fitsch-gépeknél a betü állandóan festékpárnán nyugszik és a
papirról való visszaesése után azonnal ujra lenyomtatható. Az ujabb módosítások
csak kisebb dolgokra vonatkoznak, de lényegében majdnem mindegyik egyforma
szerkezetü. Az irógéppel irtakat nagyon könnyen lehet tetszés szerinti számban
sokszorosítani a mimeográf sokszorosítóval (l. o.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|