Irország

(Ireland, Erin, az ókorban Hibernia, a Brit-szigeteknek és az Egyesült királyságot alkotó három országnak egyike, Nagy-Britanniától Ny-ra, amelytől az Északi-csatorna, az Ir-tenger és a Szt. György-csatorna választja el. Legészakibb pontja a Malin Head (é. sz. 55° 22´), a legdélibb a Mizen Head (51° 26´); kerülete 3750 km. és területe, a szigeteket is beleszámítva, 84 252 km^2.

Felülete

I. egykoron kétségtelenül össze volt kapcsolva Angliával és régibb geologiai korszakban képződött mint emez. I. alacsony föld; közepes magassága Leipoldt szerint 123 m. Közepe átlag 75 m. magas sikság, amely K-en és Ny-on a Dublini-öböltől a Galwayi-öbölig nyulik. A fontosabb hegycsoportok rajta a következők: Down grófságban a Mourne- és a Carlingfordi-hegyek; az előbbeniben van a legmagasabb csúcs, a Slieve Donard (850 m.). Az Északi-csatorna mentén, a Belfasti-öböltől É-ra az Antrim-fensik terül el, amelyből legmagasabbra (552 m.) a Trostan emelkedik ki. Londonderryben, a Sperrin-hegyekben a Sawell (682 m.) a legmagasabb. Donegal, a sziget legészakibb grófsága, hegyes fensik, amelyet ÉK-DNy-i irányt követő völgyek szakítanak meg és amelyben az Erigal 750 m.-nyi magasságot ér el. Fermanaghban a Cuilcagh (666 m.) és Leitrimben a Truskmore (631 m.), Mayoban pedig a Nephin (806 m.) a legmagasabb csúcsok. A Clew-öböltől D-re a Murrisk-csoportból a Mweelrea (817 m.) emelkedik ki a legmagasabbra és még Achill-szigetén is 675 m.-nyi magasságot ér el a Slieve More. Galway magaslatait Twelve Pinsnek vagy Connemarai-hegyeknek hivják; ezek a Slieve Partry vagy Ioyce"s Country nevü fensikot szegélyezik. Kerry és Cork grófságokban a redőket alkotó hegyek K-Ny-i irányt követnek; a Mac-yillycuddy"s Reeks-csoportban van I. legmagasabb hegycsúcsa, a Carrantushill (1037 m.). Waterfordban emelkednek a Knockmeiledown, a Monavullagh és a Commeragh-hegyek, Tipperaryban a Galtymoreiek (Galty 916 m.) és a Silver Mine Mountains (690 m.); a sziget DK-i részében a Black Stairs (734 m.) és a Leinster (795 m.); végre Wicklow grófság Dublintól D-re nem egyéb mint egy lapos, nagyobbára gránitból álló hegytömeg, amelyből legmagasabbra a Lugnaquilla (1005 m.) és a Thonelagee (817 m.) emelkednek ki. I. hegyei közül jelenleg egy sem éri el az örökös hó határát; egy előbbi geologiai korszakban azonban a grönlandiakhoz hasonló glecserek takarták.

A partok és vizek. I. egykori glecsereinek köszönheti, hogy K-i oldalán a partok laposak és előttük számosak a zátonyok; ellenben a nyilt oceán felől tele vannak keskeny, fjordszerü öblökkel és szorosokkal; ezekben és ezek körül egész utvesztője van a kis szigeteknek, amelyek egykoron mind a nagy szigetnek voltak részei. 14 olyan természetes kikötő van itt, amely a nagy tengeri hajóknak és 51, amely a parti hajóknak nyujt biztos védelmet. A kiválóbbak: Lough Foyle, Lough Swilly, Donegal-, Sligo., Killala Bay, Clew-, Galway-, Shannon-, Dingle-, Bantry Bay, Cork Haven, Wexford-, Dublin-, Drogheda Bay és Belfast Lough. I. DNy-i szögletétől a középen keresztül az É-i partig huzódó emelkedések és földhátak szolgálnak vizválasztóul az Ir-tenger és az Atlanti-oceán vizkörnyéke közt; ez utóbbiek mindegyikéhez 8-9 jelentékenyebb folyóviz tartozik. A Ny-i lejtő vizei: a Finn és Mourneből eredő és a Deele-lel erősbült Foyle, a Swilly, az egész tósort alkotó Erne, a Moy, a Galway, I. legnagyobb folyója, a Shannon, a Cashen és a Maine; a K-i lejtőé: a Bandon, a Lee, a Blackwater, a Suir, a Barrow, a Slaney, az Avoca, a Liffey, a Boyne és a Bann. Tavakban is nagyon gazdag I., amit azon körülménynek is tulajdoníthatni, hogy szélei magasabbak mint belseje; 1616 km²-nyi területet borítanak a tavak vizei; a tavak közt vannak téli tavak (torloughs), amelyek nyáron át egészen kiszáradnak. A Lough Neagh, a Brit szigetek legnagyobb állóvize, az Alsó- és Felső-Erne, az Allen, Ree, Derg, a legjelentékenyebbek, a Killarneyben levők pedig a legszebbek. I. Európa azon országai közé tartozik, amelyekben tőzegrétegek a legnagyobb területeket (11 450 km²) takarják; a sik részeken fekvőket black bogsnak, a hegyoldalon levőket red bogs-nak hivják; amazok szolgáltatják leginkább a tüzelőanyagot.

Forrás: Pallas Nagylexikon