Ischl

község Felső-Ausztriában, Gmunden kerületi kapitányságban, a Traum és I. alkotta félszigeten, 468 m. magasban az osztrák államvasut és az I.-salzburgi helyiérdekü vasut mellett, (1890) 8473 lak., sófőzőkkel, amelyekhez a sósvizet a közeli I.-i sóshegyből és Hallstattból vezetik csövekben; 1891. 360 munkás 1 450 721 frt értékü sót termelt. Jelentőségét I. szép fekvésének és 1822 óta ismeretes fürdőinek (sós-, iszap-, kén-, fenyü-, sós-gőzfürdőinek és hidegvizgyógyintézeteinek) köszöni; gyorsan emelkedett 1856 óta, amidőn az osztrák császár és magyar király rendes nyaralóhelyévé tette. Azóta gyönyörü parkjai vannak, amelyek közt a legszebb a császári nyaraló körüli park és a traunmenti Sophien-Esplanade, a Hygieia kis ércszobrával és a Rudolfsgarten, Rudolf trónörökös szobrával. A számos nyaralón kivül kiválóbb épületei az 1877-80. restaurált plébánia-templom Kuppelwiesertől származó oltárképekkel és a szt. Miklós életéből vett, Madertől való festményekkel; a kaszinó, nagy koncertteremmel, olvasó- és társalgótermekkel; az 1874. alapított muzeum és dr. Wirer von Rettenbach hatalmas mellszobra. Környékének szebb pontjai a Karolinen-Panorama, a Sophien-Doppelblick, a Dachstein-Aussicht és a Syrius- vagy Hundskogel és a Schaafberg, melyre 1893 aug. óta fogaskerekü vasut visz fel. V. ö. Kaan, I. u. Umgebung (1875); u. a., I. et ses environs (1879); Kottowitz, Kurort I. (1882); I. u. seine Umgebung (Gmunden 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon