Isere

(ejtsd: izer), l. mintegy 300 km. hosszu kanyargós mellékfolyója a Rhônenak Savoie, Isere és Drôme francia départementokban. A Iseran-hágó közelében, a Galise-glecserből ered; felső részében a Tarentaise-völgyet öntözi, áttör a 24 m. széles Saix nevü hegyszurdokon, fölveszi az Arlyt, azután a 150 km. hosszu Arcot, átlép I. départementba, itt fölveszi a Bredát, öntözi a gyönyörü Graisivaudan nevü völgyet, bővül a Drackal, Fure-rel és Drômeban Valence közelében torkollik. Vizkörnyéke; 1 240 000 ha. - 2. I., département Franciaország DK-i részében, Savoie, Hautes-Alpes, Drôme, Ard?che, Loire és Rhône között, 8289 km² területtel, (1891) 572 145, 1 km²-re 69 lak. Az I. és Dractól K-re és D-re gránitból, gnájszból és palakőzetekből álló hegyek, Ny-ra és É-ra pedig mészkőhegyek terülnek el. Itt van a Pelvoux a Meije-zsel (3987 m.), a Grandes-Rousses (3473 m.), a Belledonne-lánc a Belledonnenal (2981 m.), a Grande-Chartreuse a Chamechaude-csúccsal (2087 m.), a Monts du Lans, a Monts du Vercors, a Dévoluy, a Monts de la Croix-Haute. Az alacsonyabb részek Terres Froides, Terres Basses, Plateau de Chambaran stb. neveket viselnek. Az összes folyóvizek a Rhône környékéhez tartoznak; ezek a Guiers (55 km.), a Bourbe (80 km.), a Gere (40 km.) és az I. a Drac-kal. A K-i részben sok az apró tó és mocsár. Az éghajlat a magasság szerint nagyon különböző. A legalacsonyabban fekvő városban, Vienneben a téli közepes hőmérséklet +3,8°, a nyári +22; az évi esőmennyiség 800 mm. A magas hegyek lejtőit erdők takarják; a völgyek és alacsonyabb részek gabonát, szőllőt, eperfát és szelid gesztenyefát teremnek. 1892. termett 104 817 ha.-on 1 572 255 hl. buza, 22 105 ha.-on 353 680 hl. rozs, azonkivül árpa, zab, különböző gyümölcsök, mandula, gesztenye stb. A bor, amelyet különösen a Ny-i részeken szüretelnek, nem a legjobb minőségü; 1882-91. átlag 364 978, 1892. pedig 447 688 hl. termett. Az állattenyésztés, a hegyek lejtőin levő gazdag legelők miatt igen fontos; a szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés a jelentősebb ágai; a selyemhernyó-tenyésztés (1892. 297 464 kg. nyers selyem) is gazdag jövedelmi forrás. Az ásványországi termékek sokfélék; vasércet Allevard, Saint-Quentin és Verpillierenél, kőszenet (évenként mintegy 100 000 t.) Mure és Bourg-d"Oisansnál, márványt Échaillonnál bányásznak. Az ásványvizforrások száma nagy: Allevardban és Uriageban fürdők is vannak. Az ipar virágzó ágai: a vasipar, a cement- és hidraulikus mészgyártás Grenoble környékén, a selyem- és pamutszövés, a kesztyükészítés, Grenobleban a likör- és papirgyártás. A vasuti vonalak hossza 411 km. 4 arrondissementra van fölosztva; ezek: Grenoble, Saint-Marcellin, la Tour-du-Pin és Vienne; fővárosa Grenoble. I. a Dauphiné Graisivaudan, Vennois és kisebb részben Diois és Gapençais nevü részeiből alakíttatott. V. ö. Crozet, Descr. top., hist. et stat. des cantons du dép. de l"I. (1870); Joanne, Géogr. de l"I. (1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon